A magyar edzőgéniusz, Guttmann Béla olyan csapatokat irányított, mint a Honvéd, az AC Milan és a Benfica. A neve azonban talán leginkább a portugáliai időszakához kötődik, ahol rendkívüli sikereket ért el. Az 1960-as évek elején Guttmann Béla vezetésével a Benfica lenyűgöző sikereket ért el:

1961-ben és 1962-ben egymás után kétszer is megnyerték a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Ez utóbbi győzelme több szempontból is érdekes.

Először is azért, mert a Benfica ellenfele a döntőben az a Real Madrid volt, amelyben ott játszott Puskás Ferenc is, aki előzőleg játékosa is volt Guttmann-nak. Másodszor azért, mert ezután a siker után távozott a Benficától, amely azóta sem nyert európai kupát.

Történt, hogy a második BEK-trófea után Guttmann extraprémiumot követelt a klubelnöktől, dr. António Mundrungától, aki viszont azt felelte, hogy ez nem szerepel a szerződésben. Az egyébként talpig úriember hírében álló, a foci előtt tánc- és illemtanárként tevékenykedő

Guttmann Béla dühbe gurult, és mielőtt rácsapta volna az ajtót a zsugori főnökre, megátkozta a klubot azzal, hogy soha többé – egyes források szerint száz évig – nem nyer európai kupát.

Majd kiviharzott a szobából, összepakolt, és Uruguayig meg sem állt, ahol a Penarol edzője lett.

Az átok furcsa módon elkezdett beigazolódni. Bár a Benfica számos alkalommal eljutott az európai kupák döntőjébe azután is, hogy Guttmann elhagyta a klubot, sosem sikerült nyerni: azóta nyolc finálét is elbukott a Benfica, ötször a BL/BEK-ben, háromszor pedig az UEFA/Európa-ligában maradt alul.

Guttmann Béla átka gyakran felbukkan a futballtörténelem legendái között. Habár tudományos értelemben nem lehet bizonyítani az átok létezését vagy hatását, sok futballrajongó és szakértő hajlamos hinni benne, mint egyfajta misztikus erőben.

De Guttmann nemcsak a Benficára hatott, hanem az edzőkre úgy általában.

Már akkor többször hangoztatta ugyanis azt, hogy a harmadik év egy klubnál mindig nagyon veszélyes, nem szabad tovább maradni egy csapatnál.

Ezért is váltott olyan gyakran, akár országot is. Ezt a nézetet a mai edzők közül többen is osztják, nézzük meg Mourinho harmadik éveit, általában beleállt a földbe a csapataival, és távozott.

„A jellemzésnek az a része tehát, hogy nem sokáig maradtam egy klubnál, igaz, hiszen tudtam, hogy egy-egy maximális teljesítmény után már nemigen következhet szupermaximum. A profi világban pedig az ilyen fokozatokat várják el a menedzserek. Ha azután nem sikerül, megy a tréner…” – olvasható Hoffer József 1963-as írásában.

Guttmann mester élete folyamán tizenkét országban és huszonöt csapatban fordult meg edzőként – Európában és Dél-Amerikában egyaránt.

A Guttmann Béla-átok legendája tehát évtizedek óta kering a futballvilágban, és bár a tudományos racionalitás egyáltalán nem támasztja alá, a történet mégis mélyen gyökerezik a futballkultúrában, és emlékeztet minket arra, hogy a sportban sokszor a hit és a legendák is fontos szerepet játszanak. A Benfica európai kupaszereplései mindenesetre felidézik az átok árnyékát.

(Kiemelt fotó: Keystone/Hulton Archive/Getty Images)

Ez is érdekelhet: