Pintér a Mezőkövesdet otthagyva leigazolt az NB II-be, Felcsútra, ahol sikerült újabb ellenséget szereznie.
A csapatot ugyan visszajuttatta az NB I-be, igaz, az elődje is az élen állt, azzal a kerettel egyébként vélhetően még Overdose is feljutott volna, de ettől még persze ne vegyük el tőle a sikert.
Most nyáron, készülve az NB I-re elküldte a két csatárát, akik azért szállították a gólokat: Tischler Patrik Újpestre, Lencse László az MTK-hoz ment. Utóbbi elmondta a Digi Sport Reggeli Start című adásában, hogy nem cseresznyéztek egy tálból Pintér Attila mesterrel.
„Azt gondolom, kivettem a részemet a feljutásból. Tavaly nyáron volt több lehetőségem külföldről, de itt maradtam, úgy döntöttem, hogy segítek a csapatnak az NB I-be visszajutni, úgy gondolom, meg is tettem ezt. De valaki úgy gondolta, nem tettem eleget, ezért kellett, hogy elváljanak az útjaink.
Igen, Pintér Attila volt az a valaki. Pontosan nem tudom az okokat, hogy miért kellett eljönnöm. Amikor visszamentem nyár elején, már akkor hallottam, hogy több csapat szeretne leigazolni és hogy az edzőnk megadta az engedélyt a tárgyalásokhoz, én nem tudtam semmit. Akkor tudatta velem az edző, hogy nem számolnak velem, és hogy elmehetek.
De én sem szerettem volna maradni. Őszinteségről nem igazán tudunk beszélni ebben a szituációban, konkrét választ nem kaptam a miértre, annyit, hogy a vezetőséggel úgy döntöttek, hogy mással képzelik el a jövőt, így én és Tischler Patrik is mehetünk. Elfogadtam a döntést, de csak ismételni tudom magamat, én is kezdeményeztem volna a váltást.
Azt tudom, hogy az edző a játékosnak a főnöke, de egy kapcsolat csak akkor működik, ha megvan a kölcsönös tisztelet és őszinteség, ez nem mindig volt meg a másik fél részéről, ezért is gondoltam úgy, hogy több időt nem igazán bírnék ki már ott, hogy muszáj váltanom.”
Nehéz ezt elhinni Pintérről, akinek makulátlan a múltja, de hát csak nem vonjuk kétségbe Lencse szavait.
(Fotó: Beke Norbert)
Ma 44 hónapos és 17 napos minden idők futballszakmai interjúja, és úgyis tudod, ki adta
Ó igen, eltaláltad, természetesen Pintér Attila. Imádjuk.
