Nem kímélte a csapatát és magát se a kapitány, de nem is nagyon volt miért.
„Imádkoznunk kellett az utolsó tíz percben, hogy Andorra ne lőjön még egy gólt, ez teljes mértékben elfogadhatatlan.
Az első félóra után azt hihettük, hogy eldőlt a mérkőzés, mert eleinte nagyon jól játszottunk. Félóra után azonban úgy kezdtünk el futballozni, mintha elfelejtettük volna, mi történt velünk Anglia ellen. Úgy tűnt, a csapat elfelejtette, amit megbeszéltünk, a játékosok elkezdtek egyénieskedni, emellett túl sok ki nem kényszerített hiba volt a játékunkban. Helyre kell állítanunk az önbizalmunkat, agresszívebbnek kell lennünk, több párharcot kell nyernünk. Andorra ellen nem szenvedhetünk.“
Elmondta, hogy dolgozniuk és javulniuk kell, mert nem lehet ilyen teljesítményt nyújtani, mint amit a mai mérkőzés egyes periódusaiban, különösen a második félidőben. Hangsúlyozta, az nem fordulhat elő, hogy négyszer-ötször megérkezünk a 16-oson belülre úgy, hogy aztán nem tudjuk befejezni az akciót.
Tisztázni kell, hogy ki az, aki hajlandó végrehajtani az utasításaimat, mert ha valaki nem teljesíti, amit elvárok, akár taktikailag, akár hozzáállásban, akkor nem lesz a keret tagja. Az utolsó tizenöt percben izgulni kellett, hogy Andorra ne szerezzen gólt. Ez elfogadhatatlan.
Egész más hozzáállásra lenne szükség, és mi nem is olyan régen bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk erre. Sajnos, ha a válogatottunk nem nyújtja a maximumot, össze kell tenni a kezünket, hogy Andorra ne szerezzen gólt a hajrában.
A mai teljesítmény miatt szégyellem magam a stadionban megjelent ötvenezer szurkoló előtt.
(via MLSZ)
