A döntőt Milák Kristóf korábbi edzője, Selmeci Attila értékelte a Telexnek.
A mesteredzőnek is kevés információja van Milák Kristóf mostani felkészüléséről, de amik hozzá eljutottak, az alapján megállapítható: azt a terhelést nem kapta meg a vízben, amit Tokió előtt. A szakember nem hiszi, hogy gyorsabban kezdett volna, mint szükséges, egyszerűen az utolsó ötven méterre elfogyott.
„Ilyen sajátságos felkészülés után mindent beleadott, köszönöm neki, hogy ilyen versenyt láttunk. És én köszönöm neki az ezüstérmet is. Ami elsőre eszembe jutott, ahogy célba csaptak, az az volt, hogy nem a tehetségesebb, hanem a jobban felkészült versenyző nyert. Mert bármennyire is tehetséges Marchand, hiszen a pillangó mellett mellen is fantasztikus úszásra képes, Kristóf a pillangóra született. Olyan adottságai, mint neki, senkinek sincsenek. Ha ő elvégzi ugyanazt a felkészülést, mint Tokió előtt, akkor most nem kérdéses, kinek szólt volna a himnusz.”
Ez a verseny végső soron az uszodában dőlt el, de mégsem, mert míg az egyik versenyző a legkeményebb munkát is vállalta áprilisban vagy éppen májusban, a másikról ez nem mondható el. Ahogy az utolsó ötvennek nekimentek, már látszott, hogy baj van, és szembeötlött, nincs meg Kristófban az erő.
Hozzátette, hogy ha Milák állóképessége rendben lenne, meggyőződése, hogy képes lett volna maga mögött tartani a franciát. León Marchand egyébként az utolsó hosszon a 72 százados hátrányát 54 százados előnnyé változtatta, soha senki nem úszott még ilyen gyorsan (28,97-et) az utolsó ötvenen.
(via Telex)