1999. május 26-án a barcelonai Camp Nou-ban találkozott a Bajnokok Ligája döntőjében a Manchester United és a Bayern München. 90 ezer néző előtt rendezték meg azt a döntőt, amely azóta is legendás, és amely minden idők egyik legemlékezetesebb európai kupadöntője lett.

A Bayern München már a meccs elején, a 6. percben megszerezte a vezetést, Mario Basler találatával került egygólos előnybe a bajor csapat. A percek teltek, előbb az első félidőt fújta le Pierluigi Collina, majd eljött a második 45 perc hajrája is. Az UEFA akkori elnöke, Lennart Johansson a 90. perc körül elhagyta az ülőhelyét, és elindult, hogy időben odaérjen a trófeaátadásra, a kupát ekkor már a Bayern győzelmét hirdető szalagok díszítették.

A 90. percben karnyújtásnyira voltak a Bayern München futballistái a Bajnokok Ligája megnyerésétől, három perccel később azonban már értetlenül és sokkolva konstatálták, hogy hátrányba kerültek.

A Manchester United két perc alatt bemutatta a BL-döntők történetének legemlékezetesebb fordítását:

két csere, Teddy Sheringham és Ole Gunnar Solskjaer a 91. és 93. percben betalált Kahn kapujába, ezzel az MU fordított, és megnyerte a Bajnokok Ligáját.

A döntő összefoglalója:

Később a döntő bírója, minden idők egyik legjobb játékvezetője, Pierluigi Collina karrierje legemlékezetesebb pillanatának nevezte a barcelonai finálét, a sípszó utáni pillanatokat pedig úgy jellemezte, hogy olyan volt, mintha oroszlánüvöltést hallott volna, leírva azt a hangulatot, amit az MU drukkerei teremtettek.

Ez is érdekelhet:

(Fotó: Getty Images)