Ha egyszer kipróbáltad, többé nem fogod tudni nem kiröhögni a Call of Duty előtt görnyedő ismerőseidet, de ez a legkevesebb, amiért muszáj benevezned a háborúsdi egyetlen olyan módjára, ami orvosilag sem ellenjavallt. A tököli volt szovjet laktanya területén ugrottunk fejest egy egész délutános mókába, melynek végére arra jutottunk, amire Ray Tango már nagyon régen rájött: Rambo? Az egy buzi! – hozzánk képest legalábbis mindenképpen. Kapásból mondunk tíz okot, miért kezdj el már ma összeszedni egy csapatot.

1. Helyszín

A laktanya egy részét társasházakként újították fel, de a repülőtér közelében lévő rész nem több egy kibelezett, sebtében elhagyott, majd a természet által visszafoglalt épületegyüttesnél. A sok helyen sűrű növényzettel benőtt területen statikailag hibátlan, de állagukban erősen leromlott lakókörletek, lőtér, harckocsi szereléséhez is alkalmas műhely és egy komplett filmszínház hirdeti némán, hogy a komplexum valaha állandó nyüzsgésnek adott otthont.

A moziba belépve azonnal libabőr kúszik a karjainkra, az épület hangulata szinte zsibbasztóan intenzív. A levegőben egy letűnt kor emléke vibrál, az oldalsó ablakokon beszűrődő napfény már nem katonás rendbe pakolt székeken, hanem fűrészporral beszórt padlón esik hasra. Hamisítatlan szellemváros ez, mi azonban nem azért jöttünk, hogy borzongással vegyes csodálattal vizslassuk a csupasz falakat, hanem azért, hogy adrenalinnal mossuk át az ereinket. Ehhez ennél jobb helyszínt álmodni sem lehet.

2. Külsőségek

A Player elszánt harcosaiként már alig vártuk, hogy a mutatóujjunk a ravaszra (szakszerűen: elsütő billentyűre) simuljon. Ha a katonás fegyelem rémképe tartana vissza a mókától, akkor először is szedd má' össze magad, másodszor pedig ezt akár el is felejtheted. Nem tudjuk, máshol mi a módi, de mi úgy vettük észre, hogy a paintball.hu-nál egy raklapnyi profi, segítőkész és barátságos arc űzi az ipart. Amikor pillanatnyi emberhiány lépett fel az egyik csapatnál, rövidgatyás kísérőnk simán beugrott helyettesnek, és még annak a társunknak (a nevét fedje diszkrét homály) sem ordibálták le a fejét, aki meccs közben le találta venni a maszkját, pedig ezért - szerintünk is - minimum egy lucskosra lövetés járt volna.

A paintball fegyver még jóindulattal sem nevezhető lőfegyvernek, hiszen maximálisan csak 60 bar nyomással küldi útjára a lövedékül szolgáló festékgolyókat, melyek még tízméteres távolságban is látható ívvel szelik át a levegőt. Valami fura oknál fogva mégis nagyon vagány érzés kézbe venni. Amikor felveszed a tested a festékfoltoktól – és minimálisan a becsapódásoktól is – védő kezeslábast, arcodra húzod a védőmaszkot, aztán rámarkolsz a félautomata fegyver markolatára, igazi badass motherfuckernek fogod érezni magad.

3. Költségek

Szubjektív, hogy ki mekkora összeget hajlandó szétpuffogtatni, de az esemény végén mi arra jutottunk, hogy a fejenkénti 2500 forintos alapár nem tétel a kapott élményhez viszonyítva. A paintball.hu oldalon csekkolhatod a további csomagokat is. A 10 ezer forintos ajánlatban lévő ezer lövedék már egy olyan brutális mennyiséget jelent, hogy ha paintball-golyószóróval osztanád a fejlövéseket egy egész napon keresztül, akkor sem érnél a végére. Ár/érték/élmény arányban ez a sport egyszerűen verhetetlen.

4. Fájdalom

Az eligazítás után az újoncoknak ajánlott hátba lövésre persze mindannyian benevezünk, mely attól függően jár alig érezhető vagy kellemetlen csípéssel, hogy az ember pontosan hová kapja. (Gergő a lapockája mértani közepébe kapott golyótól azért előreugrik egy pár centit.) A festékgolyó csípése egyébként katonadolog. Meccs közben, amikor az adrenalin szétárad a testedben, alig veszed észre. (Persze másnap azért fel fog tűnni néhány kék-zöld folt a tükör előtt állva, de hát ez egy ilyen szakma.)

Zsolti azért megkérdezi, mi történik, ha valakit tökön lőnek, amire az a bevett válasz, hogy egyrészt ilyesmire még nem volt példa, másrészt pedig nem érdemes az ördögöt a falra festeni. Röhögünk egy jót azon, hogy a kérdező biztosan kap majd egyet a lábai közé, aztán néma csend lesz úrrá a társaságon és mindenki elkezdi az ágyékát vakarászni. Alázatosan jelentem, az egész csapat úgy élte túl a több ezer kilőtt lövedéket, hogy a családi ékszerek senkinél nem sérültek.

5. Agymunka

Az első meccsen még úgy szaladgálunk, mint egy elmebajos üregi nyúl. Később rájövünk, hogy csapatban mozogva nem csak hatékonyabban tudjuk szétrúgni az ellen valagát, de úgy a lövöldözés is nagyobb móka. Néhány menet után elkezdünk taktikákat megbeszélni, és ekkor válik igazán élvezetessé a háborúsdi, olyannyira, hogy még egy bedőlt terv utáni kétségbeesett hátrálás is hatalmas élmény.

Az egyik játék alatt Oszi mozgást vesz észre egy fedezék mögött, és azonnali golyózáporban realizálja a felismerést. A termet megtöltik a levegőben ide-oda repkedő lövedékek. A szemben álló felek közel féltárnyi naftával festik át a falakat, mire az egyikük elkiáltja magát, és kiderül, hogy mindketten végig a saját csapattársukra tüzeltek. Az ilyen sztoriknak se szeri, se száma. A meccs után tágra nyílt szemekkel, röhögve meséljük egymásnak a parádés hibákat, majd tanulva belőlük, szinte észrevétlenül válunk egyre jobb játékosokká.

6. Kondi

Amikor az izzadság először kezdi el mardosni a szemeidet, vagy az avarban kuporogva a körülötted becsapódó golyók elől vagy kénytelen laposkúszásban a közeli fedezék mögé vonszolni magad, megtanulod tisztelni ezt a sportot. Az izommunka mellett ráadásul a folyamatos feszült figyelem okán az agyad úgy égeti a kalóriát, mint egy késésben lévő gőzhajó kazánfőnöke. Az egész délutános dzsembori után a kocsiban ücsörögve mi sem azért voltunk csendben, mert éppen nem akadt közös témánk.

7. Változatosság

A paintball nem csak arról szól, hogy a szemben álló felek addig lövöldöznek egymásra, amíg már csak az egyik csapat tagjai állnak a talpukon. Nyilvánvaló, ha a csapat minden tagját kilőtték, akkor vége a játéknak, de azért ennél bonyolultabb játékmódok is akadnak a repertoárban. A sima harc mellett van olyan, amikor két helyen is fel kell vonnunk a csapatunk zászlaját, olyan, amikor egy adott területet kell tartanunk a támadók ellen, vagy a kedvencünk, amikor az egyik csapatnak egy épületből kell kimenekítenie egy VIP-t, míg az ellenségnek ezt a játékost kell kilőnie. Egyenként is hatalmas muri mindegyik, de ha többet is belepasszíroztok egy délutánba, a kéjes vigyor garantáltan kitart a nap végéig.

8. Tapasztalat

Ezt a kijelentést egy hivatásos katona talán megmosolyogná, de civilként teljes lelki nyugalommal írjuk le, hogy a paintballmeccsek után van némi halvány fogalmunk arról, milyen lehet katonaként mozogni egy hadszíntéren. A golyó csípésétől való felesleges para miatt eleve óvatosan mozogsz. Ha meglátod az ellenséget, a szíved majd’ kiugrik a helyéről, tüzelésnél pedig minden idegszáladdal a célra koncentrálsz. (Általában ilyenkor kap oldalba egy nálad jobban helyezkedő játékos.)

Igen, tudjuk, hogy valódi harci szituációban kiképzett katonák teszik a dolgukat, de a meccsek után nem tudjuk kiverni a fejünkből a kényelmetlen gondolatot: a háborúban egy találat nem az adott menetből, hanem az életből jelenti a kiszállókártyát. Találatok pedig vannak, nem is kevés. Egy játék ritkán tart öt–tíz percnél tovább. Szerencsére itt csak annyi történik, hogy felemelt kézzel elhagyod a játékteret.

9. Csapatmunka

Nem hiába tartják a paintballt az egyik legjobb csapatépítő mókának. Már a közös élmény és a fergeteges pillanatok tömkelege is elég lenne ahhoz, hogy jobban megkedveld a billentyűt a nap nyolc órájában melletted püfölő irodatársadat, de az a csapatmunka, amire ez a sport rákényszerít, szinte példa nélküli hatékonysággal kovácsol munkatársakból haverokat. Ez nem olyan, mint amikor gólpasszt adsz a Jenőnek. Itt két ember együtt mozogva szinte lépésről lépésre segíti egymást. Ha kell, elvonod az ellenség figyelmét, fedezékbe rántod a csapattársad, vagy folyamatos tüzeléssel tartod vakon az ellenséges őrszemet, amíg a bajtársad biztonságos helyre fut. Egy ilyen közös élmény, és tutira megtanulod végre a fénymásolós srác igazi nevét.

10. …és végül: HANGULAT

A mozi málladozó csontvázában egy kis helyiségben kuporogva figyeled az előtérből nyíló nézőteret és a karzatra vezető lépcsőt. A feladatod a kijárat felé vezető útvonal biztosítása és annak megakadályozása, hogy az ellenséges csapat VIP-je elhagyhassa az épületet. Hárman vagytok hátra hagyott őrszemek, két csapattársad pedig elindul, hogy levadássza a játszma kulcsfiguráját és az őt védő testőröket. Hirtelen kiáltásokat hallasz, majd a terem másik végéből lövések zaja üti meg a füled. Próbálod normalizálni a légzésed és a fegyveredre pillantasz; ki van biztosítva, lőszered is van elég, így semmi nem áll annak útjába, hogy csúnyán ledaráld, bárki is ugorjon a tűzvonalba. A lépcső tetején lévő ajtónyílásban hirtelen feltűnik egy citromsárga mellényes alak, amire célzott lövéssel válaszolsz, de elhibázod.

Az ellenség visszakézből küld feléd néhány lövedéket, melyek közül az egyik veszélyes közelségben süvít el a fejed mellett, majd hangos csattanással robban szét a falon. Ennek már a fele sem tréfa; visszahúzódsz a fal mellé, majd leguggolva a fejmagasságban záporozó golyók alatt hajolsz ki a támadó felé és nyomsz egy izmos sorozatot az irányába. Két lövedék a homlokát éri, a többi pedig úgy pattan szét a folyosó falán, mintha valaki korai szilvesztert ünnepelne egy ládányi tűzijáték társaságában. A szemed sarkában hirtelen mozgást látsz; maga a VIP közeledik a lépcső alatti félhomályban a kijárat felé. Öt méterről nem tudsz hibázni; mindhárom kilőtt golyó a célszemély mellkasán robban darabjaira. Kész, kiterítetted, nyertetek. Jöhet a következő menet.

A lehetőséget köszönjük a paintball.hu csapatának!

(Fotó: Tóth István)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Pazar gólt rúgott a Fulham, mégis kikapott Manchesterben

Aggódunk a Fradi-tábor miatt, mert nem a jó Frankfurtba készülnek utazni

Csökkentették Pogba eltiltását, már 2025-ben visszatérhet

További cikkeink a témában