Exkluzív bejárásra kaptunk meghívást, majd fölvittek oda, ahonnan tényleg csak kevesek láthatják a kulisszákat.
2026-ban Budapest ad otthont a Bajnokok Ligája döntőjének, május 30-án a Puskás Arénában dől el, hogy ki lesz az európai foci királya. A döntőre való hangolódásként májusban minden nap jelentkezünk egy cikkel, amelyben az előző évtizedek legendás BL-pillanatait elevenítjük fel. A sorozat előző részeiért kattints ide!
Különös viszonyt ápolok a tériszonnyal. Nem hasonlítanám az alkalmi süketséghez, de valahol olyasmi. Például sokkal ijesztőbb számomra átgyalogolni a Margit hídon 43 centire a korláttól, mint lenézni egy kilátóról. Pár éve simán fölmentem Dubajban a Burdzs Kalifára, és a buddhista szerzetesek pulzusszámával tekintgettem körbe a világ legmagasabb épületének tetejéből, plusz jártam a New York-i Top Of The Rockon és a szintén New York-i Edge-en. Utóbbin még az üvegpadlón is elfeküdtem. Ehhez képest a Cliffhanger nyitójelenetét meg áttekerem.
Szóval, amikor kiderültek a részletek a bejárásról, nem igazán futtattam le magamban, mi vár rám. Meg hát, a munka az munka; ha van lehetőség kevesek számára elérhető élményt megélni, ezzel párhuzamosan extra tartalmat gyártani, akkor nem illik előkapni a tériszony-kártyát. Márpedig a Bajnokok Ligája 2026-os döntőjének otthonául kijelölt stadion ún. catwalkjára feljutni ilyen.
A Puskás Aréna skyboxából indultunk, ahonnan bizonyára pompás lehet végigszurkolni egy telt házas meccset, de így üresen is letaglózó élmény volt a kényelmes székben ülni (leginkább persze nézelődni).
Na, de ami utána következett, az tényleg unikális eseményt jelentett egy hétköznapi ember életében.
Kaptunk munkavédelmi sisakot, majd fellifteztünk a hetedikre. A liftből kilépve mit sem sejtve követtem az előttem haladókat, aztán pár másodperccel később már azt vettem észre, hogy egy rácsos padlón caplatok előre, alattam a fél stadion, oldalra és lefelé inkább a videómódba kapcsolt telefonom kameráján keresztül tekintek. Gyakorlatilag fel sem fogtam, hol vagyok.
Ide hagyományos, és privát stadiontúrán sem lehet eljutni. Kizárólag a technikai személyzet egy része használhatja a stadion tetején körbeérő, majdnem egy kilométer hosszú catwalkot, avagy szervizjárdát.
Közben a szél nyilván feltámadt kicsit, aminek nem annyira örültem és az itt-ott szűkebb etapokat sem mentettem el a kedvencek közé. Kihajolni és lenézni egyáltalán nem terveztem a nagyjából 50 méter magasból. Utóbbinak nem feltétlenül ez a konkrét szám az oka (lásd: Burdzs Kalifa és társai), hanem maga a tudat, hogy csupán egy korlát választ el a mélységtől.
A hatalmas matrixtábla mögött álltunk meg, miközben meséltek a rendszerről, a mobilhálózatról. Készültek az interjúk, illetve a kizárólagos fotók, és persze én is igyekeztem aktivizálni magam, elvégre kell az exkluzív kontent. Kissé izzadt tenyérrel hallgattam az érdekességeket és a szakmai tudnivalókat. A CETIN Hungary Zrt. a helyszínen multioperátoros mobiltávközlési infrastruktúrát – vagyis komplex rádiós antennarendszert – működtet. Így a mobilszolgáltatók a meccsen majd a több tízezres nézőközönség számára megbízható hang- és adatkapcsolatot tudnak biztosítani. A nagy forgalmú területeken a mobilszolgáltatók által mindenki számára biztosított lefedettség automatikusan nem garantálja a megfelelő térerőt.
Ezeken a helyszíneken további kapacitásokat – antennarendszert – célszerű hát kiépíteni annak érdekében, hogy az itt tartózkodók is tökéletes hang- és adatkapcsolattal rendelkezzenek. A Puskás Arénában a multioperátoros rendszer 12 szektorból áll, ezek körben 12 cikkre osztva látják el az aréna 8 szintjét:
- 138 darab 2x2 többutas (MiMo) antenna
- 1-1 antenna 20 (kevésbé használt területeken 60-80) méter sugarú területet lát el
- 17 km antenna-kábel
- 264 elosztó
Minden értelemben izgalmas és érdekes volt. Pláne, miután eljutott az agyamig, mennyire egyedi helyen állok, ahonnan egészen hihetetlen szögekből lehet rálesni a játéktérre, a lelátóra és még Budapest egyes részletei is előbukkannak.
Azt nem állítom, hogy szívesen végignézném innen a Paris SG-Arsenal finálét, bár...alighanem nagyobb esélyem lenne a catwalkról követni a döntőt, mint ténylegesen jegyhez jutni.
(Fotók: Cetin, a szerző)
Ez is érdekelhet:





