A Street Workout hazai tábora április első hétvégéjén immár másodszor gyűlt össze, míg a Fegyencedzés közössége április 7-én tartotta első országos találkozóját. Mindkét iskola a gimnasztika, azaz a calisthenics egy-egy irányzata, tehát testvérágak.

A Street, avagy Ghetto Workout szabadabb, kötetlenebb, tagjaik főleg tolódzkodó rúdon és korláton végeznek elképesztő gyakorlatokat; a Fegyencedzés pedig egy edzésmódszer, amelynek átfogó elméleti megalapozottságú rendszerét Paul „Coach” Wade építette fel könyvében. Népszerűségét mutatja, hogy már megjelent az alapmű második kötete is (és idén várható a harmadik).

Street Workout

A szombati időjárás kedvezett a Street Workoutnak, szerencsére nem esett. Bár az érdeklődők legtöbbje profi volt, mindenkit örömmel láttak soraikban, szívesen segítettek a kezdőknek, türelmesen magyarázták el a finom mozdulatok mögött rejlő apró trükköket. Elképesztően látványos volt, amint a gyakorlottabbak bemutatták iszonyú sok munkával tökéletesre csiszolt szabadgyakorlataikat (free style), és volt verseny is, alapgyakorlatok és súllyal való tolódzkodás és húzódzkodás.

Ezek az atléták vékonyak, szálkásak, némelyikükről meg sem mondaná az ember, hogy sportol, míg le nem veszi a pólóját. Megdöbbentő, hogy ennek ellenére többen is hetven–nyolcvan kiló pluszsúllyal voltak képesek tolódzkodni. A Parkour, más néven free running képviselői is jelen voltak, hiszen ez az irányzat is zömmel saját testsúllyal edz (hamarosan olvashatsz róluk egy átfogó bemutató írást).

A HunBars csapat tagjai képezték a haladók táborának gerincét. Jó néhány lány is jelen volt, hiszen nem csak fiúk művelik ezt a szép mozgásformát; nagyon erősek és ügyesek a csajok is, könnyedén húzódzkodtak és nyomták a fekvőtámaszokat. Egyikük 14-et húzódzkodott a szemem láttára. Még fiútól is szép eredmény...

Fegyencedzés

A magyar Fegyencedzés csoport tagjai, az elítéltek először rendeztek országos találkozót. Ehhez képest már nyitáskor sok volt az érdeklődő, akik közül nem egy az előző napi Street-találkozóra is eljött, de a tagok előtte jobbára csak online érintkeztek.

Utána jó egyórás edzés vette kezdetét: valamennyi résztvevő végigment a Fegyencedzés rendszere hat mesterlépésének majd minden rávezető gyakorlatán, ami hatvan gyakorlatot jelent, olyanokat, mint a húzódzkodás, fekvőtámasz vagy egylábas guggolás. A kezdő, alapozó gyakorlatok felől haladtunk a keményebbek felé; az elején még mindenki együtt mozgott, később a gyakorlatok nehezedésével egyre kevesebben maradtak játékban. Az egykezes húzódzkodást csak egyvalaki tudta kivitelezni: a HunBars frontembere.

Aztán a profibbak egy gyakorlatklinika keretei között hasznos korrekciós tippekkel látták el a kevésbé rutinos vállalkozókat. Versenyek következtek, fekvőtámaszban, egykezes fekvőtámaszban, húzódzkodásban és még ki tudja mindenben mérték össze erejüket a vállalkozó kedvűek, a végén még kötélhúzás is volt. A mozgalom veteránja, Ernő bá’ is eljött, aki bár elmúlt hatvanéves, mégis két versenyben is győzedelmeskedett.

Az eseményre egy mozgássérült atléta is ellátogatott, azonnal befogadták és mindenki nyíltan, segítőkészen viszonyult hozzá, sokat lehet tőle tanulni az akaraterőről és elszántságról. Itt is voltak lányok, derekasan végig is nyomták a félnapos edzést. A résztvevők az ismeretlenekkel is ismerősként bántak, sokat tanultak egymástól, biztatták egymást a közdelemben és tapssal jutalmazták a teljesítményt.

Tartalmas hétvége volt, tele élményekkel, mozgással, látványos gyakorlatokkal és két összetartó közösséggel, melyben sok volt az átfedés, összefonódás. Reméljük, e két esemény hagyománnyá válik, sőt, újabb hasonlóan igényes rendezvényeken vehetünk részt a jövőben is.

(Fotók: Tóth István. A Fegyencedzés találkozó képei a Thor Gymben készültek.)