Úszás

A leggyorsabb paraúszó (S10-es kategóriában), egy bizonyos Andre Brasil Esteves – aki meglepő módon brazil állampolgár – például a 2008-as eredményével 1964-ben olimpiát nyert volna az épek között, sőt még 1968-ban, Mexikóvárosban is. Ehhez képest a londoni játékokon győztes amerikai Nathan Adrian közel hét és fél métert verne Brasilra. Johnny Weissmüllert, alias Tarzant pedig közel húsz méterrel győzné le az ép olimpia címvédője. Majdnem fél hosszal maradna le a '28-as olimpia aranyérmese. Adrian egyébként 47,52 mp-et úszott, a világcsúcs pedig 46,91, melyet a brazil Cesar Cielo úszott még 2009-ben, az azóta betiltott cáparuhában.

Síkfutás

Síkfutásban nincs ekkora különbség a paralimpikonok és az épek eredményei között, és a régi időeredmények sem mutatnak akkora lemaradást. Látható, futásban kisebb a lehetőség a fejlődésre. Usain Bolt 9,63 másodperccel nyerte meg a londoni olimpiát, az ír Jason Smyth pedig 10,46-tal a T13-as kategóriájú százas döntőt. A jamaicai sztárhoz képest mintegy nyolcméteres lemaradás viszont rettenetesen soknak tűnik, ahhoz képest, hogy nincs egy másodperc sem köztük. Smyth simán nyerte volna az amszterdami olimpiát, később azonban csak a dobogóra fért volna fel. Bob Hayes futott olimpián elsőként 10,00 másodpercet, azon belül pedig négy év múlva Jim Hines (9,95).

(Fotó: Losthatsportsblog, Reachforthewall; Forrás: The New York Times, Wikipédia)