A profi futballistáknak ezentúl tilos lesz mérkőzések előtti és utáni napon fejelniük Skóciában – a szokatlan szabályozás hátterében egy sor szaktanulmány áll, amelyek a fejelés erőteljes egészségkárosító hatásait vizsgálta. Ezenfelül a Skót Labdarúgó-szövetség azt javasolta a kluboknak, hogy egy alkalomban maximalizálják hetente a fejeléssel kapcsolatos gyakorlatok számát.
A fejelés okozta agyi elváltozásokat komolyabban először a skót Stirlingi Egyetem tudósai vizsgálták még évekkel ezelőtt olyanok esetében, akik naponta ki voltak téve ennek a traumának.
A skót kutatók arra jutottak, hogy apró, mégis jelentős változás következik be a játékosok agyában már azután, hogy húszszor a labdába fejelnek.
A tudósok szerint a focisták memóriateljesítménye a trauma következtében 41–67 százalékkal csökkent, a hatás a fejelés után 24 óráig volt megfigyelhető – és bár a változások ideiglenesek voltak, a szakértők már akkor úgy vélték, a fejelés okozta sérülések jelentős hatással lehetnek hosszú távon az agy egészségére, kiváltképpen, ha ismételten történnek.
Idővel egyre több olyan szaktanulmány következett, amelyek a fejelés egészségkárosító hatásait vizsgálták. Egy 2019-es tanulmány szerint – amit a Skót Labdarúgó-szövetség, az angliai és walesi focisták szakszervezetének számító Profi Labdarúgók Szövetsége, illetve a Glasgow-i Egyetem végzett közösen –
a profi labdarúgók körében az Alzheimer-kór ötször, a motoros idegrendszeri betegség négyszer, a demencia három és félszer, a Parkinson-kór pedig kétszer nagyobb eséllyel alakul ki.
Skóciában egyébként már 2020-ban megtiltották azt, hogy a tizenkét évnél fiatalabbak fejelhessenek az edzéseken,
2021-ben pedig az angol klubok is csatlakoztak a kezdeményezéshez – az angliai szabály értelmében az ifik hetente legfeljebb tízszer fejelhetik meg a labdát nagyobb erővel. John McLean – aki 1983 óta tagja a Skót Labdarúgó-szövetség orvosi csapatának – is arra jutott, hogy a fejelés következtében rövid ideig tartó memóriaromlás következik be, az agyhoz köthető fehérjék pedig kimutathatók vérmintákból a fejelés után. A skót szövetség mintegy ötven férfi- és női labdarúgóklubbal is egyeztetett az irányelvek bevezetése előtt, a klubok mintegy hetven százaléka támogatta a javaslatot.
A vébék történetének egyik legemlékezetesebb fejese, amiért Van Persie-t Puskás-díjra jelölték:
Egy világhírű kutatóorvos, az agysérülésekre specializálódott Bennet Omalu egészen tizennyolc éves korig száműzné a fejelést az edzésekről és az éles mérkőzésekről is, szíve szerint pedig az egész sportágból. Ha pedig valakinek, hát Omalunak mindenképp érdemes odafigyelni a szavaira.
A nigériai származású patológus neve az amerikai futball világából is ismerős lehet: ő jutott 2002-ben arra a megállapításra, hogy a négyszeres Super Bowl-győztes center, Mike Webster halálát a sorozatos agyi traumák miatt kialakuló krónikus traumatikus enkefalopátia (CTE) okozhatta. Omalu történetéről, kutatásának fontosságáról később film is készült Will Smith főszereplésével.
Az orvos 2005-ben bebizonyította is az NFL és a CTE közötti összefüggést, és bár az amerikaifutball-liga (NFL) sokáig tagadta a vádakat, miután más kutatások is alátámasztották az orvos megállapításait, a liga fejesei is kénytelenek voltak elismerni, hogy a fejsérülések életre szóló traumákat okozhatnak a játékosoknak – úgy tűnik, hogy kicsiben, de ez a folyamat a futball világában is kezd lejátszódni. Az már tény, hogy a fejelés veszélyeivel foglalkozó szaktanulmányok képesek voltak hatást gyakorolni a szigetországi futballistaképzésre, az edzések lebonyolítására – kérdés, hogy hatással lehetnek-e idővel a futball szabályrendszerére; és amennyiben igen, úgy a játék egyik kulcseleme végleg kikerülhet-e egy napon a játékból.
Ez is érdekelhetnek:
(Forrás: The Guardian)