Az Atacama-sivatag most már nemcsak azért különleges, mert a világ egyik legszárazabb helye, hanem azért is, mert a jura időszakban, nagyjából 160 000 000, azaz 160 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő, egészen pontosan plioszaurusz-maradványokra bukkantak ott.
A most talál állkapocs-, fog- és végtagtöredékeket ráadásul a csoporttól származó második legrégebbi leletek a déli féltekéről. És igazából nincs abban semmi meglepő, hogy pont az Atacama-sivatagban találták a lelelteteket, hiszen a terület nagy részét egykor a Csendes-óceán borította, amit anno a plioszauruszok* uraltak.
A szakemberek szerint az ominózus tengeri hüllők igazi szörnyek volt, harapásuk erősebb volt, mint a Tyrannosaurus rexé.
* Az ökológiailag a kardszárnyú delfinekhez hasonló teremtményeknek nagyméretű koponyájuk, megnyúlt pofájuk, rövid nyakuk és veszedelmes fogaik, áramvonalas testük és uszonyszerű végtagjaik voltak.
(Forrás: BBC, MTI, fotó: Pixabay)