1972. december 7-én, helyi idő szerint éjszaka, egy Szaturnusz–V rakéta mennydörgése rázta meg Floridát. A fedélzeten Eugene Cernan, Ronald Evans és Harrison Schmitt indult útnak, hogy végrehajtsák a NASA Apollo-programjának utolsó fejezetét. Bár a közvélemény figyelme ekkorra már lankadt az űrutazás iránt, utólag visszatekintve az Apollo–17 a Hold-kutatás „koronaékszere” volt.
Az Apollo–17 nem csupán az utolsó volt a sorban, hanem sok szempontból a legsikeresebb, legtudományosabb és leglátványosabb küldetés is. Íme, öt ok, amiért ez a küldetés a mai napig kiemelkedik az űrtörténelemből.
Ez is érdekelhet:
Kulcsfontosságú lehet a Holdbázis-építéshez ez a japán űreszköz
Még küldött egy rakás képet és adatot a landolásról, aztán kikapcsolt a japán holdszonda. De még van remény arra, hogy újrainduljon.
Megtalálták a hetvenes években legmesszebbre elütött golflabdát a Holdon
Menő lenne, ha valamelyik PGA Touron így megvadult volna egy versenyző, de nem ez történt.
Ötven éve indult el történelmi útjára az Apollo-11
Négy nappal később pedig az ember a Holdra lépett.
