1971-ben volt egy ötletük a szovjet geológusoknak, nem jött be.
1971-ben szovjet geológusok feltártak egy földgázzal teli barlangot a türkmenisztáni Kara-kum sivatag közepén álló Darvazában (vagy Derwezében), a méretes fúrótorony alatt azonban beomlott a föld – amikor a fúró olaj helyett egy nagyobb méretű föld alatti kamrát ért el –, a helyén pedig egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter mély kráter keletkezett. A geológusok úgy döntöttek, hogy a mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében meggyújtják a földgázt*, abban bízva, hogy a tűz néhány napon-héten belül elemészti a barlangban található összes földgázt, ami így majd magától kialszik. Rosszul hitték, a darvazai gázkráter ugyanis a mai napig, immár 53 éve folyamatosan ég, azt pedig a kutatók sem tudják, hogy mennyi ideig fog még lángolni.
A földgáz elégetése nemcsak biztonságosabb, de környezetbarátabb is, mint a szabadon engedése – a földgáz fő alkotóeleme a metán, ami ugye erősen üvegházhatású gáz.
A helyiek a barlang maradványát, pontosabban ezt az izzó és égő krátert elnevezték „a pokol kapujának”, ami az idők folyamán turisztikai látványosság lett – érthető a neve, és az is, miért kíváncsiak rá annyira az emberek, nézd csak:
A nagyobb felbontásért kattints a képekre!
2010-ben Türkmenisztán akkori elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow – a környéken élő emberek egészsége és a környezet védelme miatt – elrendelte az égő gázkráter betemetését, ám ez azóta sem történt meg, vagy legalábbis az arra tett kísérletek sikertelenek voltak, hiszen a gázkráter a mai napig ég, amitől pedig továbbra is népszerű turistacélpont.
A nagyobb felbontásért kattints a képekre!
(Forrás: IFL Science, Wikipédia, fotó: Getty Images, Wikimédia)
Ez is érdekelhet: