Igazából két olyan hely is van, ahol nem kell bajlódni az időzónákkal.
Mielőtt belevágnánk, talán érdemes azzal kezdeni, hogy a Nap a különböző földrajzi hosszúságú helyeken más-más időpontokban delel, ezért egy egységes idő bevezetésével igyekszünk a Föld tengely körüli forgásának következményeit lekövetni. Anno a referenciahelynek/-időnek a Nap angliai greenwichi delelésének időpontját választották alapul, mert ott megy át a 0. hosszúsági kör. Ezt az időt Greenwich Mean Time-nak (greenwichi középidő), röviden GMT-nek nevezték el. Azért a múlt idő, mert az atomórák megjelenésével 1961-ben leváltotta az egyezményes koordinált világidő, amit az angol elnevezéséből (Universal Time Coordinated) UTC-ként ismerhetünk, vagyis ehhez viszonyítják a többi időzóna idejét.
GMT vs. UTC: bár a mai napig mind a két kifejezést használják, valójában a UTC a hivatalos. A kettő között a különbség nagyon-nagyon leegyszerűsítve az, hogy míg a GMT a Föld forgásához viszonyít, addig a UTC az atomórákhoz, ami viszont nem teljesen követi le a bolygónk forgását. Minderről bővebben ITT tudsz olvasni.
Az egyes időzónákat elméletileg hosszúsági körök határolják (a valóságban azonban az országhatárokhoz igazítják), az egymással szomszédos időzónák között többnyire egy óra eltérés van, de vannak negyed- és félórás eltérésű időzónák is (például Nepálban és Srí Lankán). Európa legnagyobb részében, így Magyarországon is (valamint néhány észak-afrikai országban) a közép-európai időt használjuk, ezzel CET-ként, azaz Central European Time-ként találkozhattál: ez egy órával jár az egyezményes koordinált világidő előtt (vagyis CET=UTC+1). A Földön jelenleg használt időzónák listáját ITT találod.
Ugyanakkor van két olyan hely a Földön, ahol kis túlzással élve te mondhatod meg, hogy melyik időzónához tartozol, azaz, hogy mennyi az idő: az Északi- és a Déli-sarkvidéken.
Ennek többek között az az oka, hogy bolygónk pólusainál gyakorlatilag az összes – a Föld országaiban alkalmazott – időzóna áthalad. Persze valamiféle megállapodás az idő meghatározását tekintve azért még ezeken a helyeken is van, már csak azért is, hogy tudjanak valamennyire tájékozódni az időben, és valamilyen napi rutint kialakítani, mert a sarkvidékeken nagyjából fél évig tart a nappal és az éjszaka is:
- Az Antarktiszon (Déli-sarkvidék) az időzónákat általában úgy választják ki, hogy azok megfeleljenek annak az országnak az időzónájával, amelyik működteti vagy ellátja az adott kutatóállomást – az Amundsen–Scott déli-sarki kutatóállomás például az új-zélandi időszámítás szerint (UTC+12 óra) működik, így az odalátogatók általában ezt használják.
- A sodródó tengeri jég miatt igencsak nehezen megközelíthető Arktiszon (Északi-sarkvidék) pedig a hajó kapitánya dönti el, hogy éppen mennyi az idő, vagyis ez az egyike azon kevés helyeknek a Földön, ahol az ember maga választhatja meg az időzónáját, feltéve, hogy ő a hajó kapitánya.
(Forrás: Arcanum, IFL Science, fotó: Wikimedia, nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet: