A Nobel-díjjal tizenhat évvel ezelőtt kitüntetett Martin Chalfie amerikai neurobiológus mellett több neves kutatóval is találkozhatnak a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékei péntektől Szegeden. A résztvevők az előadások mellett találkozókon, laboratóriumi gyakorlatokon vehetnek majd részt.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is! Foci-vb 2026
Kövesd velünk a vb legfontosabb pillanatait!

Martin Chalfie, a New York-i Columbia Egyetem professzora Simomura Oszamuval és Roger Y. Tsien-nel közösen 2008-ban nyerte el a kémiai Nobel-díjat a zöld fluoreszcens fehérje (GFP), mint biológiai jelölőanyag bevezetéséért.

Egyes organizmusok – mint a kristálymedúza – GFP-t termelnek, amely UV-megvilágítás hatására zöld fényt bocsát ki. A GFP képződését egy olyan gén szabályozza, amely beépíthető más szervezetek genomjába. Mivel a GFP a géntechnológiának köszönhetően más fehérjékhez kapcsolható, fontos eszközzé vált a sejtekben zajló biológiai folyamatok tanulmányozásában.

Martin Chalfie 1988-ban kezdte el használni a GFP-t erre a célra. A GFP-gént beillesztette a C. elegans nevű féregbe, és sikerült hat egyedi sejtet megszíneznie, amelyeket aztán nyomon lehetett követni.

A Nobel-díjas kutató mellett a háromnapos konferencián előadást tart még Ole Petersen dán származású fiziológus, a Cardiffi Egyetem kutatóprofesszora, az Academia Europaea alapító tagja és korábbi alelnöke, aki vezető szaktekintély a kalcium-jelátvitel és a hasnyálmirigy-betegségek területén. Az előadók között szerepel az iráni származású Shahrokh Shariat, a Bécsi Orvostudományi Egyetem urológiai osztályának professzora is, aki az urológiai onkológia területén ért el kiemelkedő eredményeket.

Ezek is érdekelhetnek:

Biogázüzemekben vizsgálták az antibiotikum-rezisztenciához köthető gének előfordulását

Az ember által alkalmazott antibiotikumokkal párhuzamosan egyre nő az antibiotikumokkal szemben ellenálló, patogén mikrobák által jelentett veszély is.

A világ legvékonyabb spagettije szabad szemmel láthatatlan, viszont kiváló kötszer készülhet majd belőle

A nanoszálas keményítőknek nagy hasznát vehetik sebkezelésnél, illetve kötszerek alapanyagaként is.

(Forrás: MTI)

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
Támogatott és ajánlott tartalmaink

A Leica-kamerás csúcstelefon, ami az utazók legújabb kedvence lesz

A meccsnézés utáni rendrakást erre az ügyes takarítógépre bíztuk

A Hold körüli infrastruktúra egyik alapkövét rakhatja le egy magyar vállalat

A Player kérdése: Szerinted melyik válogatott lesz a világbajnok?
31% Argentína
21% Franciaország
16% Spanyolország
8% Anglia
5% Brazília
19% Egy másik válogatott