De hogy eshet a víz a víz alá a víz alatt?
A Föld elvileg(!) legmagasabb vízesése a Venezuela keleti részén a Canaima Nemzeti Parkjában található Angel-vízesés (Kerekupai-Merú), amelynek magassága 979 méter, ha a teljes szintkülönbséget nézzük. A víz megszakítás nélkül 807 métert zuhan egy szikla pereméig, amin átbukva még 172 métert zuhan a hegy lábáig, egy hatalmas sziklamedencébe.
Azért írtuk, hogy elvileg(!), mert valójában van ennél magasabb vízesés a bolygónkon, az azonban nem a felszínen, hanem a víz alatt található, mégpedig a Grönland és Izland közötti Dánia-szorosban. Mondanánk a rendes elnevezését is, de igazából nincs neki, szimplán csak a Dánia-szoros kataraktájának (zuhatag) nevezik.
Itt a víz a Grönlandi-tengerből több mint három kilométer magasról zuhan az Irminger-tengerbe, amivel így több mint háromszor magasabb vízesésnek számít, mint a már említett Angel-vízesés.
Ráadásul ez a vízesés hihetetlenül széles, 160 kilométeres, ennek is köszönhetően brutális mennyiségű, másodpercenként mintegy ötmillió köbméter vizet zúdít a mélybe, ami majdnem kétezer Niagara vízhozamával ér fel.
Vízesés a víz alatt, oké. De hogy eshet a víz a víz alá a víz alatt?
Az amerikai Nemzeti Légkör- és Óceánkutató Hivatala (NOAA) szerint mindez a víz hőmérsékletével függ össze, tehát nem egy természetfeletti dologról van szó. Mivel a hideg víz sűrűbb, mint a meleg víz, ezért az – a fizika törvényeinek engedelmeskedve – gyorsan lesüllyed a melegebb víz alá. A Dán-szorosban pedig az északi tengerekből dél felé áramló hideg víz találkozik az Irminger-tenger melegebb vizével, ezért előbbi egyszerűen lesüllyed a másik alá. A hidegebb, sűrűbb víz a melegebb víz alá szorul, ami az ott található a több ezer méter magas sziklapárkányon átbukva így egy hatalmas vízesést hoz létre. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy mivel mindez az óceán felszíne alatt történik, szinte teljesen észrevétlen marad.
(Forrás: IFL Science, NOAA, fotó: Getty Images, NOAA, nyitókép: Unsplash)
Ez is érdekelhet: