Menni fog fejből?
Augusztus 20. van, ma tartjuk a legfőbb nemzeti ünnepünket, amelyen Magyarország születésnapjáról, azaz az államalapításról (és államalapító királyunkról, Szent Istvánról) emlékezünk meg. Ha pedig augusztus 20., akkor valószínűleg magyar zászló sokaságával is találkozol, már csak azért is, mert nyilvános ünnepek alkalmával kötelező az összes középületre, közintézményre és magyar hajóra kitenni a nemzeti lobogót.
Magyarország hivatalos (állami és polgári) zászlaja – az Alaptörvény érelmében – három egyenlő szélességű, sorrendben felülről lefelé haladva piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll – ezeket a színeket hivatalosan először az 1848. évi XXI. törvénycikk írta elő. A kérdés pedig az, hogy tudod-e, mit jelent a piros, a fehér és a zöld szín a magyar zászlóban?
A piros az erő, a fehér a hűség, a zöld pedig a remény jelképe.
„Nemzeti zászlónk hosszú fejlődés során alakult ki. A magyarok – a krónikák tanúbizonysága szerint – fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket később felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és Szent Márton zászlaja alatt" vonult csatába.) Később a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá. Bár a 15. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, és csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalosan először a piros-fehér-zöld színek használatát.”(Nemzetijelkepek.hu)
Olyan magyar zászlóval is találkozhatsz, amelyen feltűnik Magyarország címere, egy hegyes talpú, hasított pajzs. Ennek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható, a pajzs tetején pedig a magyar Szent Korona fekszik.
Egyébként többféle címer is szerepelt a magyar zászlón – ITT megnézheted őket –, az Országgyűlés 1990-ben (komoly vita után) döntött a jelenlegi koronás címer mellett, amelynek alapelemei mai formájukban már a 16. századra rögzültek. A népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja pedig a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.
(Forrás: Múlt-kor.hu, Nemzetijelkepek.hu, Wikipédia, fotó: Unsplash, Getty Images)
