Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede: a kutatók már most „szinte biztosak” abban, hogy a 2010–2019 közötti átlaghőmérséklet a legmelegebbé tette az idén befejeződő évtizedet a rendszeres mérések kezdete óta.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által bemutatott adatok szerint az idei év sorozatban a második vagy harmadik legmelegebb év a rendszeres mérések kezdete óta.

Ha a számok továbbra is változatlanok maradnak, a 2015–2019 közötti időszak a valaha feljegyzett legmelegebb ötéves periódus.

A szervezet State of the Global Climate (A világ klímájának állapota) című 2019-es jelentése az októberig tartó időszakot elemzi, amikor a globális középhőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az 1850-es szint fölé.

A világ számos részén volt szokatlan hőség idén. Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia és Óceánia melegebb volt a korábbinál, míg Észak-Amerika egyes régiói a szokásosnál hidegebbek voltak.

  • Európát júniusban és júliusban érte el egy-egy nagy hőhullám,
  • Franciaországban országos rekord született: június 28-án 46 Celsius-fokos meleget mértek.
  • Országos hőségrekord dőlt meg Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Nagy-Britanniában.
  • Az Arktiszon pedig erdőtüzek pusztítottak.

Az orosz légierőt is be kellett vetni Szibériában, annyira elszabadult a pokol

Már mintegy 3 millió hektárnyi erdő égett le Szibériában az elmúlt hetekben, így a katonaságot is bevetették a tűzoltásra.

A WMO az elmúlt 10 évben tapasztalt rekordhőmérsékleteket egyértelműen összekapcsolja az üvegházhatású gázok kibocsátásával, mely az emberi tevékenység, többek között az autóvezetés, a fakitermelés és a széntüzelés következménye.

A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja 2018-ban rekordokat döntött. A WMO közlése szerint a felmelegedés próbára teszi a természetet. Mindkét sarkvidéken olvad a jég, a tengerszint emelkedése pedig felgyorsult a műholdas mérések 1993-as kezdete óta.

Az üvegházhatású gázok által generált hő nagy része az óceánokba kerül. A vizek emiatt sokkal savasabbak lettek, a tengeri hőhullámok pedig egyre gyakoribbá válnak.

Amellett, hogy kárt tesz a természetben, a megnövekedett hőmérséklet az emberekre is hatással van, a hőhullámok különösen az idősebbeknek jelentenek kockázatot.

Egy brit kutatócsoport szerint 14 millió éve nem volt példa ilyen durva óceánsavasodásra

A halak is elvesztik a szaglásukat az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodásával.

„A régebben évszázadonként egyszer előforduló hőhullámok és áradások egyre gyakoribb eseményekké válnak. A Bahamáktól Japánon át Mozambikig számos ország szenved trópusi ciklonoktól. Erdőtüzek pusztítanak az Északi-sarkkörön és Ausztráliában is” – mondta el Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója.
Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb, mint az azt megelőző.
A jelentést az ENSZ hétfőn Madridban kezdődött kéthetes klímakonferenciáján (COP25) mutatták be.

Légy résen, mert épp valami fontos történik!

Elindult a Raketa.hu, a Player-csoport jövőmagazinja, melyben veletek együtt keressük a válaszokat az előttünk álló évek nagy kérdéseire!

Kiemelten foglalkozunk az autózás/közlekedés forradalmával, az okosotthonokkal, a klímakérdéssel, megújuló energiával, a legizgalmasabb, éppen zajló társadalmi változásokkal és rengeteg termékkel és szolgáltatással, ami pillanatokon belül ránk töri az ajtót!

Ha szeretsz jó időben jó helyen lenni, kövesd be a Rakéta Facebook-oldalát, hogy azonnal tudd, ha kilőttük a magazint!

 

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

A világ legvékonyabb spagettije szabad szemmel láthatatlan, viszont kiváló kötszer készülhet majd belőle

További cikkeink a témában