Még az űrből is lehet látni a Mirnij gyémántbányát, amely hozzájárult a Szovjetunió újjáépítéséhez.
Az Oroszország kelet-szibériai területén fekvő Jakutföldön, vagyis a zord szibériai vidék közepén tátong egy hatalmas lyuk. Igazából nem is egy lyuk, hanem a világ egyik legnagyobb nyitott, felszíni bányája. A Mirnij – vagy egyszerűen Mir – bánya közel 525 méter mély és 1,2 kilométer átmérőjű, olyan hatalmas, hogy még az űrből is lehet látni.
A Mirnij ugyanakkor nemcsak szimpla bánya, hanem értékes gyémántlelőhely, amire 1955-ben bukkantak rá szovjet geológusok. A felfedezés nem is jöhetett volna jobbkor, ugyanis a második világháború pusztítása olyan mélyen megtépázta a Szovjetuniót, hogy gazdasága gyakorlatilag a romokban hevert, a helyszínen található erőforrások viszont felbecsülhetetlen értékűnek bizonyultak a szövetségi állam újjáépítéséhez – azok a bizonyos geológusok meg is kapták a Szovjetunió legtekintélyesebb kitüntetésének számító Lenin-díjat.
A terület fejlesztése 1957-ben kezdődött, a bányaüzem kiépítése azonban nem volt könnyű feladat, többek között a térségben uralkodó könyörtelen időjárás nehezítette a munkát: a tél körülbelül hét hónapig tart, a hőmérséklet pedig gyakran mínusz 40 Celsius-fokig süllyed. És a rövid nyári hónapokban sem sokkal jobb a helyzet, amikor a korábban sziklakeményre fagyott talaj felolvad, a terület pedig latyakossá változik, ami enyhén szólva is nehéz körülményeket teremt, veszélyeztetve a ráépülő épületek stabilitását. A kihívások ellenére a bánya működőképes maradt, és hamarosan nagyon nyereségessé vált.
A Mirnij bánya rövid időn belül a Szovjetunió legnagyobb gyémántbányájává vált, az 1960-as években évente tízmillió karát (két tonna) gyémántot termelt, ráadásul a kibányászott mennyiség mintegy 20%-a drágakőminőségű volt.
A bánya lényegében 1957-től kezdve folyamatosan működik, de biztonsági okokból 2001-ben áttértek a külszíni bányászatról a föld alatti, alagutas kitermelésre, vagyis a mai napig aktív munkálatok zajlanak benne. A bánya üzemeltetője az Alrosa nevű orosz gyémántbányászati vállalat, a világ egyik legnagyobb gyémánttermelője.
Érdekesség, hogy a Mirnij bánya mély és széles krátere miatt a légi forgalom elkerüli a területet, mivel a légáramlásokat erősen befolyásolja a hatalmas lyuk, ami olyan erős szívóhatást hoz létre, hogy valósággal beszippanthatja a helikoptereket és a kisebb repülőgépeket
– egyébként a bánya feletti légteret szigorúan ellenőrzik, hogy megakadályozzák a veszélyes zónába való véletlen behatolást.
(Forrás: Interesting Engineering, Wikipédia, fotó: Igor Dvurekov / Russianplanes.net, Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Van egy sziget, amit félévente más országhoz csatolnak
Ez a sziget a közös szuverenitás ékes példája.
Tudod, kinek a hibája a parkolóóra feltalálása, és miért kell egyáltalán a parkolásért fizetni?
Spoiler: a felelőst beperelték, de ő nyert.
Van egy szó, ami 189 ezer(!) betűből áll, mégsem ez a világ leghosszabb szava
Több órába telik felolvasni.
