Több mint 32 millió lakosa van, és nem sokkal kisebb, mint Magyarország: egyetlen város.

Amikor a világ legnagyobb városára gondolunk, nem valószínű, hogy Csungking ugrik be. Pedig ez a Kína középső részén, a Jangce és a Jialing-folyó találkozásánál található metropolisz mind a lakosságszám, mind a terület tekintetében kiemelkedik:

több mint 32 millió lakója van, területe pedig 82 400 km², ami körülbelül akkora, mint Ausztria, és nem sokkal kisebb, mint Magyarország – ismételjük: ez egyetlen város.
Az a piros folt ott a 82 400 km² területű és több mint 32 millió lakosú Csungking

A világ húsz legnépesebb városa közül tizenegy Kínában található, és ha a területüket nézzük, a húsz legnagyobb városból tizenhét szintén Kínában van – ITT tudsz szemezgetni.

A város földrajzilag rendkívül különleges, a The Guardian építészeti kritikusa, Oliver Wainwright szerint

„a városrészek sziklákhoz tapadnak, és húsz emelet magasan fekvő utak kötik össze őket, a metróvonalak hegyekből bukkannak elő, és lakótornyokon át vezetnek, amelyek maguk is valószínűtlenül emelkednek ki a meredek lejtőkből”.

A közlekedés komoly kihívás, Wainwright szerint két közeli pont elérése meredek lépcsőkön, föld alatti mozgólépcsőkön és sziklák mentén működő lifteken keresztül lehetséges, a talajszintnek hitt terület pedig gyakran egy harmincemeletes épület tetőterasza – a térképek itt kevéssé használhatók, hiszen a város három dimenzióban értelmezhető igazán.

A kínai város, ahol sosem tudhatod, éppen melyik szinten vagy

Mintha egy videojátékban bolyonganál a különböző pályák közt.

Csungking nagy része vidéki terület, a városi övezet csupán ennek töredéke, a lakosság 70%-a mégis a városi részen él. Történelme több mint háromezer évre nyúlik vissza – és már a Csing-dinasztia, azaz a 17. század előtt is fontos folyami kikötő és közlekedési csomópont volt –, jelentős növekedése azonban 1968-ban kezdődött, amikor Kína megnyílt a körülötte gyorsan globalizálódó világ felé. Ennek következtében lakossága 2,3 millióról 1997-re 28,8 millióra nőtt, mára pedig meghaladta már a 32 milliót is, tehát gyorsan, de nem azért nem egyik napról a másikra vált megapolisszá – a város Kína modernizációjának szimbóluma, amit az elmúlt évtizedek gazdasági és kulturális átalakulása hajtott.

És akkor jöjjenek a képek:

A képekért és a teljes felbontásért kattints a fotókra!

(Forrás: IFL Science, Wikipédia, fotó: Wikimédia, Getty Imags)

Ez is érdekelhet:

Miért látjuk kéknek az óceánt, ha a víz átlátszó?

A válasz sokkal izgalmasabb, mint hinnénk.

Miért pont az a négy elnök került a Rushmore-hegyre?

Nemcsak egy sziklába vésett műalkotás, hanem a nemzet történetének kőbe faragott lenyomata is.

Van egy tó a Mexikói-öböl mélyén, ami mindent elpusztít, ami beleesik

A kétségbeesés pezsgőfürdőjeként emlegetett tó egyfajta csapdaként működik.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen autóvezető vagy? Bírod a modern technológiákat? Tudd meg ebből a kvízből!

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

Itt a robotporszívó, ami téged szórakoztat, de a porral nem viccel

További cikkeink a témában
A sportesemény, ami egyszerre fáj, felemel és függővé tesz
Hirdetés