Több mint 32 millió lakosa van, és nem sokkal kisebb, mint Magyarország: egyetlen város.
Amikor a világ legnagyobb városára gondolunk, nem valószínű, hogy Csungking ugrik be. Pedig ez a Kína középső részén, a Jangce és a Jialing-folyó találkozásánál található metropolisz mind a lakosságszám, mind a terület tekintetében kiemelkedik:
több mint 32 millió lakója van, területe pedig 82 400 km², ami körülbelül akkora, mint Ausztria, és nem sokkal kisebb, mint Magyarország – ismételjük: ez egyetlen város.
A világ húsz legnépesebb városa közül tizenegy Kínában található, és ha a területüket nézzük, a húsz legnagyobb városból tizenhét szintén Kínában van – ITT tudsz szemezgetni.
A város földrajzilag rendkívül különleges, a The Guardian építészeti kritikusa, Oliver Wainwright szerint
„a városrészek sziklákhoz tapadnak, és húsz emelet magasan fekvő utak kötik össze őket, a metróvonalak hegyekből bukkannak elő, és lakótornyokon át vezetnek, amelyek maguk is valószínűtlenül emelkednek ki a meredek lejtőkből”.
A közlekedés komoly kihívás, Wainwright szerint két közeli pont elérése meredek lépcsőkön, föld alatti mozgólépcsőkön és sziklák mentén működő lifteken keresztül lehetséges, a talajszintnek hitt terület pedig gyakran egy harmincemeletes épület tetőterasza – a térképek itt kevéssé használhatók, hiszen a város három dimenzióban értelmezhető igazán.
A kínai város, ahol sosem tudhatod, éppen melyik szinten vagy
Mintha egy videojátékban bolyonganál a különböző pályák közt.
Csungking nagy része vidéki terület, a városi övezet csupán ennek töredéke, a lakosság 70%-a mégis a városi részen él. Történelme több mint háromezer évre nyúlik vissza – és már a Csing-dinasztia, azaz a 17. század előtt is fontos folyami kikötő és közlekedési csomópont volt –, jelentős növekedése azonban 1968-ban kezdődött, amikor Kína megnyílt a körülötte gyorsan globalizálódó világ felé. Ennek következtében lakossága 2,3 millióról 1997-re 28,8 millióra nőtt, mára pedig meghaladta már a 32 milliót is, tehát gyorsan, de nem azért nem egyik napról a másikra vált megapolisszá – a város Kína modernizációjának szimbóluma, amit az elmúlt évtizedek gazdasági és kulturális átalakulása hajtott.
És akkor jöjjenek a képek:
A képekért és a teljes felbontásért kattints a fotókra!
(Forrás: IFL Science, Wikipédia, fotó: Wikimédia, Getty Imags)
Ez is érdekelhet:
Miért látjuk kéknek az óceánt, ha a víz átlátszó?
A válasz sokkal izgalmasabb, mint hinnénk.
Miért pont az a négy elnök került a Rushmore-hegyre?
Nemcsak egy sziklába vésett műalkotás, hanem a nemzet történetének kőbe faragott lenyomata is.
Van egy tó a Mexikói-öböl mélyén, ami mindent elpusztít, ami beleesik
A kétségbeesés pezsgőfürdőjeként emlegetett tó egyfajta csapdaként működik.
