Az ufókutatás szentélye mai napig vár az arecibói válaszra.

Az Arecibo Obszervatóriumot 1963. novemberében vették birtokba a kutatók, a szerkezet nem kevesebb, mint 9,7 millió dollárba került. Ez volt a hatvanas évek legnagyobb űrkutatási beruházása: az Arecibo akkoriban a Föld legnagyobb rádióteleszkópjának számított. Az obszervatórium antennájának átmérője 305 méter, a felületét pedig 40 ezer alumíniumlemez borítja. Ezeknek a lemezeknek az a funkciójuk, hogy a bejövő rádiójeleket begyűjtsék és az obszervatórium vevőkészüléke felé fókuszálják.

A rádióteleszkóp az arecibói üzenetről vált híressé, amit 1974. november 16-án kezdtek sugározni a Földről a Messier 13 nevű gömbhalmaz felé. Messier 13 nem kevesebb, mint 25 ezer fényévre van a bolygónktól. A rádióüzenet mindössze 1679 bitből (nagyjából 210 byte) állt, de nem véletlenül: az 1679 két prímszám, a 23 és a 73 szorzata. Az üzenet továbbítása 1679 másodpercen keresztül tartott és csak egyetlen egyszer küldték el, nem ismételték meg többet.

Mi értelme van ennek?

Az üzenetet Dr. Frank Drake csillagász és Carl Sagan planetológus alkotta meg azzal a céllal, hogy ha eljut egy idegen civilizációhoz, akkor információkat tudjanak kinyerni belőle. A kód hét részből áll, ezen részek mindegyike ismereteket, ha úgy tetszik fogalmakat hordoz magában az emberiségről. Többek közt azt, hogy képesek vagyunk számokat használni, hogy hol helyezkedik el a bolygónk a naprendszerünkben és hogy hogyan áll össze a DNS-ünk. Kódolt formában azt megmutatjuk nekik, hogyan néz ki a fajunk és hogy 4,5 milliárdan élünk a Földön (azóta már többen, ugye). Íme az arecebói üzenet vizuálisan dekódolt változata:

Az üzenetre egyelőre nem érkezett válasz, bár egyes önjelölt ufókutatók szerint a gabonakörök valójában arecebói válaszok, csak nem sikerült még őket megfejtenünk.

Veszélyben az obszervatórium

Az Arecibo Obszervatóriumot továbbra is aktívan használják a kutatók, pontosabban csak használnák, mivel a közelmúltban komoly sérüléseket fedeztek fel a tartószerkezetén, ami miatt könnyen lehet, hogy fel kell számolni a nagy múltú rádiótávcsövet. Augusztusban egy segédkábel leszakadt és kárt tett a lemezekből álló, tányérszerű antennarészben, de akkor az intézmény még  folytatni tudta a működést. November 8-án újabb sérüléseket találtak az antennán, ezúttal egy főkábel szakadt el.

Michael Nolan, az obszervatórium egykori igazgatója szerint 50 százalék az esélye annak, hogy az antenna megsemmisül és használhatatlanná válik a folyamatos sérülések miatt. Abel Méndez, csillagász, aki jelenleg is az obszervatórium munkatársa azt nyilatkozta, hogy az első kábel elszakadásánál nem ijedt meg, de a második óta már benne van a félelem, hogy előbb vagy utóbb láncreakció indul el és az egész antenna a mélybe zuhan.

Futurism; New York Times; kiemelt kép: Getty

Ez is érdekelhet:

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.