Egy agyba ültetett csip képes lehet visszaadni a főemlősök mozgáskontrollját – állítják svájci tudósok egy friss kutatás biztató eredményei alapján.
A kísérletben lebénított rézusz majmok vettek részt, akiknek az agyába egy csipet ültettek, így pedig sikerült kommunikációt létrehozni a bénult végtagot mozgató idegekkel – ez a neurotechnológia pedig a gerincsérült emberek esetében is áttörést hozhat.
A technológiának szüksége van egy évtizedre, mire embereken is tesztelni lehet majd. A gerincvelő lényegében egy információközvetítő vezeték, mely ha egy bizonyos ponton megsérül, akkor az elektromos impulzus nem tud eljutni az agyból a test bizonyos részeibe.
A kísérlet során a csip wifin keresztül küldte el a végtagok mozgatására irányuló dekódolt agyi utasításokat egy számítógépnek, amely továbbította ezeket a gerincvelő sérült része alá helyezett újabb csipnek, amely már képes volt stimulálni az érintett mozgatóidegeket.
A kísérletben részt vett majmok jól reagáltak a rendhagyó kezelésre: jelentős javulás volt észlelhető a mozgásuk terén, és egy hét után újra képesek voltak majdnem egyenesen járni. Ezek pedig óriási eredményeknek számítanak – az egyik érintett kutató, Gregoire Courtine szavai szerint
„ez az első alkalom, hogy a főemlősök mozgáskoordinációját neurontechnológiával sikerült helyreállítani.”
Ugyanakkor dr. Courtine kiemeli, hogy az emberek mozgása bonyolultabb a majmokénál, így pedig további kutatómunkára van szükség ahhoz, hogy az emberek esetében is tesztelni lehessen: „Az ember másképpen jár, mint a többi főemlős. Mi kétlábúak vagyunk, így pedig esetünkben kifinomultabb módon kell stimulálni az izmot.”
Az egyik svájci idegsebész, Jocelyne Bloch még tovább ment:
„Először tudom azt elképzelni, hogy egy teljesen lebénult egyén képes legyen mozgatni a lábait.”
A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kutatói szerint mintegy 10 év szükséges ennek a technológiához ahhoz, hogy egy olyan szakaszba jusson, amikor már embereken is alkalmazni lehet.
