A részecskegyorsítókról valószínűleg már mindenki hallott, ha máshonnan nem, akkor a Higgs-bozon néhány évvel ezelőtti felfedezése kapcsán biztosan. Az új elemi részecskét a Svájc alatt elterülő Nagy Hadronütköztetőben fedezték fel, ami az egyik legújabb és a legnagyobb energiájú részecskegyorsító a világon, de persze közel sem az egyetlen.
Maga a technológia ugyanis már csaknem százéves múltra tekint vissza, Ernest Lawrence 1929-ben építette meg az első körkörös, azaz ciklotron részecskegyorsítót, ami egészen új alapokra helyezte a fizikai kutatásokat. Az eszköz lényege, hogy töltött részecskéket (például elektronokat vagy protonokat) gyorsítanak csaknem fénysebességre elektromos feszültséggel, miközben az energiájuk a normális milliárdszorosára, vagy akár billiószorosára nő. Az ember eltűnődhet rajta, vajon mi történne, ha valaki belenézne egy ilyen gépbe.
Sokat tűnődni nem kell, hiszen egy orosz fizikus, Anatolij Petrovics Bugorszkij 1977-ben megcsinálta, vagyis belenézett egy működő részecskegyorsítóba. Ráadásul nem is akármilyen részecskegyorsítóba, hanem a protvinói Nagyenergiájú Fizikai Intézet U-70-es protongyorsítójába, ami a Szovjetunió legnagyobb energiájú részecskegyorsítója volt (és bár Szovjetunió már nincs, Oroszországban a mai napig az).
1977. július 13-án Bugorszkij éppen egy meghibásodott alkatrészt vizsgált az U-70-ben, amikor hirtelen olyan villanást látott, ami "fényesebb volt ezer napnál". Mint kiderült, a részecskegyorsító biztonsági mechanizmusa meghibásodott, így a kutató fején 76 GeV energiájú protonnyaláb ment kersztült, ami bemenetkor 200 ezer, a kimenetkor pedig már 300 ezer rad sugárdózist jelentett.
Bugorszkij rögtön tudta, hogy meg fog halni, hiszen elméletben már 500-600 rad sugárzás is halálos. Bár a baleset során egyáltalán nem érzett semmilyen fájdalmat, az arca bal oldala hamarosan a felismerhetetlenségig eldeformálódott, a bal fülére pedig megsüketült. Bugorszkij arcának bal oldalán az idegek a következő két évben teljes elhaltak, ami abból a szempontból szerencsés kimenetelnek tekinthető, hogy az orvosok a baleset után két-három hetet jósoltak neki.
A kutató azonban nem halt meg, sőt ma is él. 77 éves, házas, és van egy fia is. Az arcának a bal oldala, amit a sugárzás ért, örökre "fiatal" maradt, ugyanis egyáltalán nem látszanak rajta ráncok. Bugorszkijt emellett az elmúlt években egyre súlyosabb epilepsziás rohamok is gyötrik, de a baleset körülményeit figyelembe véve így is rendkívül szerencsésnek mondhatja magát. Bár a protonnyaláb átégette a csontjait és az agyszövetét is, csodával határos módon Bugorszkij mentális képességeire semmilyen negatív hatással nem volt a baleset. A férfi még évtizedekig dolgozott a protvinói intézményben, sőt, a baleset után nem sokkal a doktoriját is megszerezte.
Ez a cikk eredetileg a Raketa.hu-n, a Player társoldalán jelent meg.
(Borítókép: CERN, Forrás: Wired, Curiosity, Gizmodo, Wikipedia)
Egy elengedhetetlenül fontos tényező, ha sikeres vállalkozást akarsz építeni
Néhány év és már nem lesznek digitális vállalatok. Cégek lesznek, amik vagy működnek, tehát digitálisak, vagy nem működnek. Persze ez nem jelenti azt, hogy a TEÁOR lista egyetlen bejegyzésből fog állni, búcsúzik a 0130 Növényi szaporítóanyag termesztése és a 1910 Kokszgyártás, és mindennek a helyébe lép a 6201 Számítógépes programozás.