Oroszország százszázalékos teljesítményre kapcsolhatta az újtípusú, könnyűvizes atomerőművének az első reaktorát az Interesting Engineering szerint.
A VVER-típusú nyomottvizes reaktorokat eredetileg a Szovjetunióban fejlesztették ki, majd a fejlesztések az orosz időszakban is folytatódtak, és többek között Kínában, Indiában, Finnországban, Csehországban, Jordániában és Törökországban is telepítettek hasonló technológiájú reaktorokat.
Ebben a kialakításban a könnyűvíz egyszerre moderátor és hűtőközeg, ami hatékonyan vezeti el a reaktor magjában keletkező hőt, és biztonságosabb működést tesz lehetővé a legtöbb klasszikus nukleáris reaktortípushoz képest.
Mivel ezekben a termikus nutreonreaktorokban nehézvíz helyett közönséges vizet használnak hűtésre és neutronlassításra, biztonságosabbnak számítanak, a teljesítményük pedig 70–1300 megawatt között alakul.
A Kurszk II projektben a VVER‑technikát modern biztonsági és üzemeltetési megoldásokkal ötvözték, a mostani teljesítményelérés pedig azt jelenti, hogy a blokk a maximálisan tervezett kapacitáson működhet, és segíthet stabilizálni a régió elektromos hálózatát. Az atomerőmű Nyugat-Oroszországban található, alig 60 kilométerre az ukrán határtól, és a helyszínen korábban működő, ugyancsak Kurszk nevét viselő létesítmény után kapta a nevét.
A régi erőműben négy RBMK-1000-es reaktor üzemelt, amelyek technológiája hasonló volt a csernobili katasztrófában érintett blokkéhoz.
Az új, modern orosz atomerőművet 30 évre tervezték, és a tervek szerint akár 15 évvel meghosszabbítható a működése. Teljes kapacitás mellett az erőmű négy, egyenként 1250 megawattos reaktorral szolgáltat majd energiát a régió számára.
Ezek is érdekelhetnek:
Épp egy filléres veterán rakéta nyugdíjazza a méregdrága légvédelmet
Néha a múlt technológiája és a modern okosítás párosa adja a leghatékonyabb választ a jelen fenyegetéseire.
Így nézett ki az űrből, ahogy rakéták csapódnak Kijevbe
Még a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről is tisztán kivehetők voltak a robbanások fényei Kijev felett.
A csernobili takarítómunkások gyerekei a DNS-ükben hordozzák az atomerőmű-katasztrófát
A sugárvédelem nemcsak a jelenről szól, hanem a következő generációkról is.
