Az 1986-os csernobili atomerőmű-katasztrófa máig az egyik legsúlyosabb ipari balesetként él a köztudatban, és a kutatók még mindig próbálják megérteni, pontosan mit hagyott maga után. Most egy új vizsgálat nem látványos betegségeket keresett, hanem apró, rejtett genetikai elváltozásokat.

A kutatást a Bonni Egyetem szakemberei vezették, akik teljes genomszekvenálással elemezték a résztvevők örökítőanyagát, vagyis szó szerint végigolvasták a DNS „tervrajzát”. Több mint száz olyan gyermeket vizsgáltak, akiknek az apja a katasztrófa utáni takarításban dolgozott, az eredményeiket pedig alacsonyabb sugárterhelésnek kitett – például katonai radarberendezéseknél szolgálatot teljesítő –, valamint teljesen érintetlen csoportok adataival hasonlították össze. A kutatók nem egyedi hibákat, hanem mutációcsomagokat figyeltek, amikor több genetikai eltérés egymás mellett jelenik meg. Ezek a mintázatok pedig arra utalnak, hogy a szülők DNS-ét korábban sugárzás érte, és a sejtek nem tudták tökéletesen kijavítani a sérüléseket.

A csernobili katasztrófa utáni takarításban résztvevők gyermekeinél jóval több ilyen mutációhalmazt találtak, mint a kontrollcsoportban és az alacsonyabb sugárterhelésnek kitett emberek csoportjában, ami erős kapcsolatot mutat a sugárterheléssel.

Mindez elsőre ijesztően hangzik, de a kutatók szerint a legtöbb eltérés a DNS kevésbé fontos szakaszain ül, így ritkán okoz valódi egészségügyi problémát. Vagyis a genetikai nyom ott van, de nem jelent automatikusan betegséget.

Bár a mérési adatok ugyan évtizedekkel ezelőtti becsléseken alapulnak, mégis ez az első igazán közvetlen bizonyíték arra, hogy a tartós, alacsony dózisú sugárzás öröklődhet. A tanulság pedig egyszerű: a sugárvédelem nemcsak a jelenről szól, hanem a következő generációkról is.

(Forrás: Science Alert, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: