Az asztrofizikusok már évtizedek óta feltételezik, hogy létezhetnek olyan csillagok, amelyek egy másik csillagon belül léteznek, de az úgynevezett Thorne-Zytkow-objektumot eddig mindössze egyetlen egyszer sikerült megfigyelni.
A Kip Thorne és Anna Żytkow által 1975-ben megalkotott elmélet szerint a TZO-k úgy jönnek létre, hogy egy vörös szuperóriás elnyel egy kisebb neutroncsillagot, amely a nagyobb csillag magjában nyeri el új otthonát. Ez a folyamat nagyjából ezer év alatt megy végbe. A TZO-k felkutatásának viszont van egy aprócska akadálya, ugyanis az ilyen csillagok kívülről pont ugyanúgy néznek ki, mint egy vörös szuperóriás.
Nem csoda, hogy az első TZO megtalálására 2014-ig kellett várni, amikor Emily Levesque-nek a Kis Magellán-felhőben végre sikerült színképelemzéssel ráakadnia egy olyan csillagra, amely magán hordozta a TZO-k legfontosabb ismertetőjegyét.
Thorne és Żytkow ugyanis azt is megjósolták, hogy a TZO-kban különösen nagy koncentrációban található meg három kémiai elem, a rubídium, a lítium és a molibdén, amelyek a "sima" vörös szuperóriásoknál ilyen mennyiségben nem figyelhetők meg. Bár a hivatalos álláspont szerint a Földtől nagyjából kétszázezer fényévnyire levő HV 1221 csillag - másik két csillaggal egyetemben - egyelőre csak "strong candidate", vagyis erős jelölt, de a három közül ennél a legvalószínűbb, hogy valóban TZO-t találtak.
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
