Rejtély az Antarktiszon.
A történelemkönyvek szerint az Antarktisz felfedezése jól dokumentált küzdelem volt: a kontinens első észlelését egy 1820-as orosz expedíciónak tulajdonítjuk, bár a maori legendák már a 7. században is emlegettek egy merész polinéz hajóst. Létezik azonban egy hátborzongató lelet, ami teljesen átértékeli a hivatalos kronológiát. 1985 januárjában Daniel Torres Navarro chilei professzor tengeri hulladékok után kutatott az Antarktisz Yamana nevű partjának kavicsai között, amikor a homokból egy emberi koponya és egy combcsont darabjai bukkantak elő.
Az maradványok elemzése alapján a csontok egy fiatal, chilei nőtől származtak, aki valamikor 1819 és 1825 között vesztette életét, vagyis pontosan abban az időszakban, amikor az emberiség elvileg még csak távolról ismerkedett a fagyos kontinenssel*.
*Fabian Gottlieb von Bellingshausen balti német származású cári orosz tengernagy és felfedező volt, aki az 1819–1821-es déli-sarki expedíciója során, 1820. január 28-án elsőként pillantotta meg az Antarktisz partvidékét, ezzel a világon elsőként bizonyította be a déli kontinens létezését.
Az, hogy egy dél-amerikai nő miként került a világ legzordabb vidékére a szervezett utazások hajnalán, az Antarktisz legbizarrabb rejtélye. Navarro professzor két elmélettel próbálta rekonstruálni a 200 évvel ezelőtti drámát, amik bepillantást engednek a korabeli tengerészek kíméletlen világába:
- Elképzelhető, hogy a lány egy fókavadász csapattal tartott délre, akik valamilyen konfliktus vagy szerencsétlenség után egyszerűen sorsára hagyták a lakatlan, fagyos parton.
- De még valószínűbb, hogy egy hajó fedélzetén érte a halál, és a tengeri szokások szerint vízbe temetett holttestét a viharok és az áramlatok sodorták a partra. A maradványokat végül helyi dögevők és ragadozó madarak szórták szét a homokban, örökre megpecsételve a nő történetét, aki akaratán kívül vált a kontinensen talált legősibb emberi mementóvá.
(Forrás: IFL Science, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Az Antarktiszon van egy vulkán, ami szó szerint aranyport fúj a fagyos levegőbe
A Déli-sarktól bő ezer kilométerre magasodó Mount Erebus nem egy átlagos tűzhányó, az már biztos.
3 milliárd éves kozmikus karambol: Megvan a Föld valaha volt legidősebb sebhelye
Egy ausztráliai sivatag mélyén fekvő geológiai képződmény részletes vizsgálatával a kutatóknak sikerült pontosan meghatározniuk a Föld eddigi legidősebb ismert becsapódási kráterének korát.
Durva logisztikai rémálom: Ezért nem nőhetnek a fák 130 méternél magasabbra
Még a fák sem tudják kijátszani a fizika szabályait.
