Bár a bálnakaki fontosságát már régóta ismerjük, egy friss kutatás szerint a vizeletük legalább ennyire sorsfordító.
Az óceán egyes részei olyanok, mint egy hatalmas vízi sivatag: víz és napfény van, szén-dioxid is bőségesen rendelkezésre áll (hiszen a légkörből könnyen hozzáférhető), mégis alig él ott valami. A titok nyitja a hiányzó tápanyagokban rejlik, főként a nitrogén és a foszfor hiányzik – pontosabban szűkösen van csak jelen –, ezek pedig nélkülözhetetlenek minden életformának.
És itt jönnek a képbe a bálnák, akik a táplálékban gazdag vizekből vándorolva magukkal hozzák a tápanyagokat, de nem a hátukon, hanem a vizeletükkel és ürülékükkel.
Arról van szó, hogy a bálnák az élővilágban gazdag területeken táplálkoznak, majd átvonulnak a tápanyaghiányos zónákon, közben pedig ott is elvégzik a szükségleteiket, ezáltal pedig a szinte üres tengerrészek újra életre kelhetnek. Vagyis a bálnapisi nemcsak nekik megkönnyebbülés, hanem kulcsszereplője az óceánok egészségének is (így pedig hálásak is lehetünk érte).
Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmánynak pedig most először sikerült számszerűsíteni, mekkora szerepe van ebben a bálnavizeletnek. Kiderült, hogy a nagyobb fajok – például a szürke, hosszúszárnyú és simabálnák –
naponta akár 950 litert is pisilnek, és évente mintegy 4000 tonna nitrogént juttatnak a tengerbe. Ez az anyag olyan szintű fotoszintézist indít be, ami akár évi 18 ezer tonna szén-dioxidot is kivonhat a levegőből.
A 19. és 20. századi intenzív bálnavadászat előtt a bálnák például háromszor annyi tápanyagot juttathattak az óceánokba, mint most. Az akkoriban élettel teli vizek mára jórészt kopárrá váltak, ám pezseghetnének újra, ha visszatérhetnének a különböző bálnák is, vagyis a populációjuk helyreállna.
Ráadásul ezek az adatok csak az anyák és borjaik vándorlására vonatkoznak, a hímek mozgásáról még nem is tudunk eleget. Ha őket is beleszámítjuk, a bálnák akár 100 ezer tonna szenet is eltüntethetnek évente, bár ez még mindig eltörpül egy nagyobb szénerőmű károsanyag-kibocsátása mellett, az viszont biztos, hogy a bálnák a Föld legnagyobb hatótávolságú tápanyagfutárai.
A nitrogén önmagában nem elég, de a tengeri madarak és halak által szállított foszforral együtt új életet lehelhet ezekbe a vizekbe. Ráadásul az élet körforgása miatt ez a folyamat folyamatosan ismétlődik, vagy épp elvész, ha nincsenek bálnák.
(Forrás: IFL Science, Wikipédia, fotó: Unsplash)
Ez is érdekelhet:
Miért látjuk kéknek az óceánt, ha a víz átlátszó?
A válasz sokkal izgalmasabb, mint hinnénk.
A világ legnagyobb városa, amiről valószínűleg sosem hallottál
Több mint 32 millió lakosa van, és nem sokkal kisebb, mint Magyarország.
Miért kapcsolják le a világítást a repülőn fel- és leszálláskor?
Ez egy átgondolt intézkedés.
