Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában néhány kisbolygón. Az áttörést az Akari infravörös műhold segítségével érték el, a felfedezés pedig segíthet abban, hogy a tudósok jobban megértsék a víznek a Naprendszerben való eloszlását, a kisbolygók kialakulását és a földi víz eredetét.

A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették az eredményeket.

Az ugye már eddig is tiszta volt, hogy a Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz jelenléte. Azt azonban nem tudni bizonyosan, hogyan lett víz a Földön.

Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában. A kisbolygókról azt tartják, hogy általuk juthatott víz a Földre. Az aszteroidák felszínén nincs folyékony formában víz, vízzel egyesült, hidratált ásványok formájában van jelen.

Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában

A 2006 februárjában felbocsátott Akari japán infravörös csillagászati műholdon infravörös kamerát (ICR) helyeztek el, amely lehetővé tette a kutatók számára, hogy spektroszkópiával figyeljenek meg 66 kisbolygót, és hozzájussanak azok közeli infravörös spektrumához. Ez először tette lehetővé, hogy a szakemberek tanulmányozzák a hidratált ásványok jellegzetességeit a kisbolygókon 2,7mikrométer hullámhosszon.

Tizenhét C típusú kisbolygó esetében erősítették meg a megfigyelések a hidratált ásványok jelenlétét, továbbá az S típusú kőzet kisbolygók a jelek szerint nem tartalmaznak vizet a C típusúakkal ellentétben.

Egyik új felfedezésük azonban az volt, hogy kivételes esetben néhány ilyen aszteroida hidratált ásványok gyenge jeleit mutatja. A tudósok szerint az ilyen S típusú kisbolygón a víz más hidratált aszteroidákkal való ütközésből származhat.

Az S típusú kőzet kisbolygók a jelek szerint a C típusúakkal ellentétben nem tartalmaznak vizet, de kivétel mindig van

Az Akari műhold 2011 novemberében fejezte be működését. A következő lehetőség, hogy 2,7 mikrométeres hullámhosszon spektroszkópiával kutassák az égitesteket, majd 2021-ben jön el, akkora tervezi az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópjának fellövését.

Ez is érdekelhet:

A NASA vizet talált egy aszteroidán

Alighogy elérte az Osiris-Rex a Bennut, máris egy kisebb szenzációval szolgált.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Megérkezett a nagyágyú: a CANAL+ belép a magyar streamingpiacra

Mondunk egy tavat, melyik országban található?

115 éves villamos is takarítja a havat Miskolcon

A Player kérdése: Neked bejött a négyévszakos gumi?
31% Igen, az én igényeimnek teljesen megfelel.
16% Nekem felejtős, számomra nem eléggé strapabíró.
52% Nincs tapasztalatom vele.
Így fest a város legmenőbb rooftop bárja – és miért érdemes ebbe a hotelbe foglalni
Hirdetés