Hárommilliárd kilométeres út vár az űrszondára.
A napokban indult el a világűrbe a NASA Europa Clipper nevű űrszondája, amelynek elsődleges célja, hogy a Jupiter egyik holdját, az Európát tanulmányozza. Az űrszonda mintegy 5,2 milliárd dollár költségvetésű küldetése tíz évig tart – ebből mintegy öt és fél éven keresztül halad majd, hogy elérje a Jupitert és az óriásbolygó körüli pályára álljon –, amely során mintegy hárommilliárd kilométert tesz meg.
Europa is about the same size as Earth's moon – yet evidence suggests that, beneath its surface, it has more water than all Earth's oceans combined! See why we think this is the case and the implications for life. pic.twitter.com/oDKnoHLj08
— NASA Europa Clipper (@EuropaClipper) October 14, 2024
Az Europa Clipper mérete nagyjából megegyezik egy kosárlabda-pályáéval, és része két nagy kiterjedésű napelemszárny, tömege pedig mintegy 5700 kilogramm.
Miért pont az Európa, és miért olyan fontos ez a küldetés?
Did you know @NASA is sending a spacecraft to explore one of Jupiter's moons?
— NASA 360 (@NASA360) September 30, 2024
🚀 Meet @EuropaClipper, the mission to Europa to study if it has the right stuff to support life!
Join us live as NASA experts break it all down and answer YOUR questions: https://t.co/s45dmbDMjW pic.twitter.com/HuzjWP2ExY
A szakértők többsége szinte bizonyos abban, hogy az Európa 15-24 kilométer vastagságú külső jégburka alatt folyékony halmazállapotú víz található, az Europa Clipper pedig a fedélzetén található radarok segítségével megpróbál folyékony halmazállapotú vizet találni a hold jégrétege alatt.
Az űrszonda nem kimondott célja, hogy életet keressen, ehhez nincsenek detektorai, ugyanakkor az élet kialakulásának feltételeit jelentő szerves összetevők és egyéb bizonyítékok után kutat majd, amikor negyvenkilenc alkalommal megközelíti a Jupiter holdját.
„Az olyan, óceánnal rendelkező világok, mint az Európa, nemcsak azért különlegesek, mert elképzelhető rajtuk az élet, hanem, azért mert az élet ma is lehetséges rajtuk”
– hangsúlyozta a küldetés fontosságát a NASA kutatója, Gina Di Braccio.
(Forrás: MTI, fotó: NASA)
Ez is érdekelhet: