Már korábban is foglalkoztunk azzal, hogy az éjszakai égbolt folyamatosan világosodik, és ez nem sok jóval kecsegtet. Az emberek és állatok egészségére ártalmas jelenséget újabb kutatás erősítette meg, azzal a drámai kijelentéssel megspékelve, hogy ha a fényszennyezés a jelenlegi ütemben növekszik, akkor húsz év múlva nem látunk majd csillagokat az éjszakai égbolton.

Drámai módon világosítja az éjszakai eget a LED-ek és egyéb fényforrások egyre szélesebb körű alkalmazása, a kültéri világítás, a közvilágítás, a reklámok és sportpályák fénye – írja a Guardian.

A csillagászok már 2016-ban figyelmeztettek, hogy a Tejútrendszer az emberiség harmada számára egyszerűen nem látható, de a fényszennyezés azóta is évről évre növekszik.

Becslések szerint a jelenlegi ütemben haladva a legtöbb ismert csillagkép 20 év múlva észlelhetetlen lesz; a veszteség tudományos és kulturális szempontból is jelentős.

Martin Rees brit csillagász ahhoz hasonlította a veszteséget, mintha az utódaink nem látnának többé madárfészket: „Nem vagyok ornitológus, de szegényebbnek érezném magamat, ha többé nem hallanék madárcsicsergést. Ugyanígy az éjszakai égbolt is a környezetünk része, nagy veszteség lenne, ha többé nem látnánk.”

Rees alapítója egy, a sötét égboltért dolgozó parlamenti csoportnak, amely egy friss jelentésében számos intézkedést javasol a fényszennyezés megállítására. Szigorúan szabályozná a világítás sűrűségét és irányát, továbbá egy sötét égboltért felelős minisztert is kinevezne.

Reesék csoportja szerint egy gondosan megtervezett törvénycsomaggal szabályozható, betartatható és büntethető lenne a megengedettnél nagyobb fényszennyezés – aminek az alternatívája az éjszakai égbolt elvesztése.

Christopher Kyba, a Német Geotudományi Központ fizikusának kutatása alapján az éjszakai égbolt évente 10 százalékkal lesz világosabb, ami a legfényesebb csillagok kivételével az összes „elvesztésével” fenyeget, ami olyan, mintha egy ma született gyermek még 250 csillagot látna az égen, 18 éves korára viszont már csak százat. Kyba azt mondja, már ma is súlyos a helyzet, elvégre

„ma csak a világ leggazdagabb és legszegényebb emberei tapasztalhatják meg, ami régen általánosnak számított, és mindenki más számára többé-kevésbé eltűnt. Az éjszakai égben gyönyörködni egy letűnt kor pompája lett.”

Nem véletlenül válik lassan új turisztikai szegmenssé az asztroturizmus, amire már Magyarországon is vannak példák.

Kyba szerint ugyanakkor kevés változtatás is sokat javítana a helyzeten, például ha a kültéri világítást árnyékolnák, és lefelé mutatna, limitálnák a fényerejét, és a többségben lévő kék-fehér helyett vörös-narancssárga komponensűek lennének.

Csakhogy „a fényszennyezés negatív hatásait ma pont olyan kevéssé ismeri a lakosság, mint a dohányzásét a 80-as években”, ahogy Oscar Corcho, a madridi Universidad Politécnica professzora fogalmazott. Melyek tehát a következmények?

A rovarok – a madarak és más állatok kulcsfontosságú táplálékforrásai –, vonzódnak a mesterséges fényekhez, és azonnal elpusztulnak, amikor a forrással érintkeznek. A tengeri teknősöket és a vándormadarakat a holdfény irányítja, ezek a fényszennyezés miatt összezavarodnak és eltévednek. De a fényszennyezés befolyásolja a hormonszintet, a szaporodási ciklust, az állatok aktivitását és a ragadozókkal szembeni sebezhetőséget is.

És az embereknek sem tesz jót a fényszennyezés. A vöröses fény olyan mechanizmusokat indukál a szervezetben, amelyek fokozzák a melatonintermelést, és segítenek a magas vércukorszint csökkentésében. A LED-ben nincs meg ez a spektrum, ami szerepet játszhat az elhízásban és a cukorbetegek növekvő számában is – foglalta össze Robert Fosbury, a University College London munkatársa. Az UCL-nél ezért kórházi kísérleteket kezdenek infravörös lámpákkal, hogy megnézzék, milyen hatással van a betegek gyógyulására.

(Forrás: Guardian, fotók: Unsplash)

Ez is érdekelhet: