A meleg, puha, természetes anyag és a modern technika párosítása nem egyszerű dolog, de azért időről időre mindig megpróbálkoznak vele a gyártók.
Egy parasztszekér elkészítésénél még simán ment a vas és a fa összepárosítása a mestereknek. A mai technológiába viszont már elég nehéz beilleszteni a fát, mint alapanyagot. Szerkezete nem homogén, a minősége szükségszerűen ingadozó, fizikai tulajdonságai nem állandóak. Egy döcögő szekérnél ez nem volt gond, de egy századmilliméterre precízen megtervezett és gyártott mai autónál, konyhai robotgépnél bizony az.
Ha valahogy mégis sikerül a fát beépíteni egy új eszközbe, legtöbbször vagy annyira feldolgozott, átalakított állapotba kerül, hogy már nem is igazán nevezhető fának, vagy ha mégis, akkor leginkább csak dekorációs célt szolgál, de még akkor is agyonkezelve vegyi anyagokkal.
Ha pedig arról van szó, hogy a nyersanyag-előállításnál komoly környezetterhelést jelentő fémek vagy a nehezen újrahasznosítható műanyagok legalább részbeni kiváltására kellene valami természetes, biológiai eredetű anyag, többnyire nem a fa szokott előkerülni, hanem valami lágyabb, könnyebben feldolgozható dolog. Mint például a len és a kender rostjai ennek a Porschénak a karosszériaelemeinél:
Egy autó műszerfali fabetétjén (vagy a legtöbb "természetes" fapadlón, parkettán, hajópadlón) a tartósság és a tisztán tarthatóság miatt olyan vastag lakkréteg van, hogy bár fát látunk, ha ránézünk ezekre, amit valójában tapogatunk, az bizony vegyipari termék, műgyanta.
A dizájnerek a jól vágható-ragasztható, szép, homogén felületet adó bambusszal szoktak még mostanában próbálkozni, ezt próbálják összepárosítani az elektronikával, több-kevesebb sikerrel. Jó tíz éve az Asus tett egy próbálkozást bambuszborítású laptopokkal, több-kevesebb sikerrel, illetve ma is akadnak egzotikum-számba menő perifériák bambuszburkolattal.
Az Amazonon találtunk egy látványos billentyűzet-egér kombót, ami nagyon izgalmasnak tűnik és még csak nem is vészesen drága, de ha beleolvasunk a felhasználói tapasztalatokba, gyorsan elmegy a kedvünk a vásárlástól.
A legszebb talán ez a leírás az élményekről: "Ne pocsékold a pénzed erre a szemétre, vagy bármilyen bambusz egérre. A billentyűzet összeszerelése szörnyű (...) és az egér is vacak. 3-4 hónap után szétesik az egér. Nagyon szerettem volna egy bambusz egeret, de a mostani már a negyedik (igen, negyedik!) az idén. (...) Gyűlölöm ezt kimondani, de inkább vegyél egy sima műanyag egeret."
Hát igen, ha egy elektronikai eszköz három hónapig tart és utána ki kell dobni a benne lévő, magas feldolgozottsági szintű anyagokkal együtt, ott elég nehéz megindokolni a zöld gondolatot, bármilyen szép bambusz is borítja a testét különben a kevésbé környezetbarát, de évekig simán használható, a célnak egyszerűen sokkal jobban megfelelő műanyaggal szemben...
Persze egy szaunakabin, egy vágódeszka vagy egy boroshordóhordó továbbra is fából az igazi. Ahol a meztelen bőrünkkel vagy az ételünkkel-italunkkal közvetlenül való érintkezésről van szó, ott továbbra is a fáé a főszerep. De az elektronikai eszközökben, az összetett gépekben, úgy tűnik, nincs helye, legyen bármilyen szép, elegáns és környezetbarát anyag is. A maximum, ahol egy tablet vagy egy laptop használata során hasznát vehetjük, ez:
Vagy ez: