Miközben az USA-ban hónapok óta áll a bál a Facebookot elárasztó álhírek miatt, Magyarországon mintha megállt volna az idő 2016-ban: a felháborodás hullámai idáig nem jutottak el, így aztán a Facebook sem érzi szükségét, hogy bármilyen módon fellépjen azokkal a magyar nyelvű posztokkal szemben, amelyeknek célja a felhasználók félretájékoztatása. Pedig ha valamiben nem állunk rosszul a nyugathoz képest, azok éppen az álhírek.
Ha olyan szerencsés voltál, hogy az elmúlt hónapokat átaludtad, vagy egy lakatlan szigeten nyaraltál, ahol nem volt internetkapcsolat, akkor jöjjön egy gyors visszatekintés, tőmondatokban:
- Donald Trumpot novemberben elnökké választják
- Az emberek fejvesztve kérdezgetik egymást, hogy ez hogy történhetett
- A nagy bűnbakkeresésben pedig egyszer csak felbukkan a Facebook neve, ami semmit sem tett azért, hogy a Trump támogatói által szándékosan terjesztett álhíreket valahogy kiszűrje
- Mark Zuckerberg egy ideig próbálja bagatellizálni a dolgot, de végül megadja magát az egyre erősödő nyomásnak, és ígéretet tesz rá, hogy mostantól minden máshogy lesz
Ennek folyományaként az Egyesült Államokban a felhasználóknak ma már lehetőségük van rá, hogy az álhíreket jelentsék a Facebooknak. A közösségi oldal ezeket a bejelentéseket továbbítja olyan tényellenőrző (fact-checking) szervezetek felé, mint az ABC News, vagy az AP, akik leellenőrzik a hírek valóságtartalmát.
A magyar Facebookon ezzel szemben megállt az idő, az álhíreket egyáltalán nem lehet célirányosan jelenteni.
Ha ilyen posztba ütközünk, a legtöbb, amit tehetünk, hogy az adott oldalt letiltjuk, vagy írunk nekik egy levelet, amiben elmagyarázzuk, hogy a hír, amit közöltek, nem fedi a valóságot. Talán nem kell részletesen kifejteni, hogy utóbbinak mennyi haszna van olyan esetekben, amikor valakinek kifejezetten az a célja, hogy hamis információkkal befolyásolja a felhasználókat.
Márpedig ha van valami, amiben nem csak lehajtott fejjel kullogunk a nyugat után, az éppen a Facebookon terjedő álhírek: a magyar álhírpiac teljesítménye mind minőségben, mind kapacitásban igen-igen figyelemre méltó. Azt sem mondhatjuk, hogy a hülye amerikaiakkal ellentétben a magyarok nem dőlnek be ilyesminek, ugyanis számtalan példa van rá, hogy
egy ügyesen megkomponált, kellően felháborító és jókor időzített álhír népszerűségben simán felveszi a versenyt bármilyen lepukkant kórházról vagy lenyúlt közpénzről szóló cikkel.
Itt van például a Fesztnyitva Webbót posztja, amely a berlini terrortámadás másnapján már nagy betűkkel hirdette, hogy Angela Merkel német kancellár szerint "visszataszító arról beszélni, hogy migráns volt a terrortámadás elkövetője".
Soha nem hallottál róluk? Pedig majdnem annyi követőjük van Facebookon, mint mondjuk a Playernek.
Az viszonylag könnyen visszaellenőrizhető, hogy a világ vezető politikusai mit mondtak vagy mit nem nagy nyilvánosság előtt, így hacsak Angela Merkel nem motyogta ezt magában, mielőtt kiállt volna a nép elé, akkor majdnem biztosan kijelenthetjük, hogy
a kancellár szavait erősen félrefordították,
ő ugyanis azt mondta, hogy "mindnyájunk számára különösen nehéz lenne, ha bebizonyosodna, hogy a bűncselekményt olyan ember követte el, aki védelmet és menedéket keresett Németországban." Az első hírek ezt tolmácsolták nagyvonalúan úgy, hogy "különösen visszatetsző lenne, ha kiderülne, hogy az elkövető migráns volt", ahonnan már csak egy apró szemantikai ugrás a fenti, homlokegyenest ellentétes értelmű idézet.
Mivel álhírek jelentésére nincs lehetőség, ezért a posztot jobb híján kifogásolható tartalomként jelentettem a Facebooknak. Mint kiderült, a közösségi oldal az álhírekkel szemben jóval elnézőbb, mint mondjuk a meztelen nőkkel, ugyanis a néhány órával később érkezett válaszukban tájékoztattak róla, hogy
a kép nem sérti a közösségi alapelvekben foglaltakat.
A Facebookról tudni kell, hogy egyáltalán nincsen magyarországi képviseletük, akiket bombázni lehetne a kérdésekkel, így jobb híján a sajtónak fenntartott nemzetközi címükön érdeklődtem, hogy mit lehet ilyenkor tenni, eközben pedig írtam egy levelet a Fesztnyitva Webbótnak is, hogy megkérdezzem, milyen forrásból tájékozódtak. A Webbót volt a gyorsabb, a következőt válaszolták:
Mint kiderült, eredetileg a 888.hu hozta le Merkel beszédét ezzel a címmel, akik azóta ugyan megváltoztatták a kiragadott részt, ám ez éppen elég volt, hogy kisebb-nagyobb oldalak tömegével vegyék át a hibás - és megtévesztő - fordítást. Ennek tükrében ugyan nem lehet határozottan kijelenteni, hogy szándékos félrevezetés történt, ugyanakkor tény, hogy a 888 az eredeti posztot azóta sem távolította el a Facebook-oldaláról.
Röpke másfél hét várakozás után végül beesett a Facebook válasza is, amiben a következőket közölték:
- A decemberben bevezetett változásokat (amelyekről fentebb már szó volt) egyelőre az amerikai felhasználók egy szűkebb csoportján tesztelik, de reményeik szerint később kiterjesztik szélesebb körben is.
- Bár a magyar felhasználók egyelőre nem jelenthetik az álhíreket, ugyanakkor lehetőségük van a posztokat álhírként megjelölni.
Utóbbi igaz is, de egyrészt, az álhírként megjelölt posztoknál a legtöbb, amit tehetünk, hogy letiltjuk (ebben az esetben viszont csak mi nem fogjuk látni), vagy írunk a posztolónak, másrészt, erre kizárólag a szöveges posztoknál van lehetőség, a képeknél nem. Vagyis ha azt veszed észre, hogy a "Kurt Cobain Magyarországon van!" posztodat túl sokan tiltották le Facebookon, nem kell kétségbe esned: egyszerűen ráírod egy (nem meztelen nőt ábrázoló) képre a szöveget, és máris terjesztheted gondtalanul.
