2030-ig el kell végezni a védőlétesítmény teljes körű helyreállítását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly februárban jelentette be, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott a csernobili szarkofágba. Akkori tájékoztatása szerint a szarkofágban jelentős kár keletkezett, de a tüzet eloltották és a háttérsugárzás szintje nem emelkedett. Moszkva tagadta a támadásról szóló híreket, de az EBRD felvételeket tett közzé a megrongálódott építményről.
Meglékelte egy drón a csernobili szarkofágot, és ez most már hivatalosan is elég nagy baj
Kiderült, hogy mit okozott a drón becsapódása a csernobili romokat borító kupolával.
A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának finanszírozására 1991-ben – öt évvel a csernobili katasztrófa után – alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet szerdán bejelentette: az általa kezelt nemzetközi csernobili együttműködési számla (International Chornobyl Cooperation Account, ICCA) adományozói elfogadták a védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes műszaki és beszerzési terveket, amelyek alapján később megkezdődhet az építmény helyreállítása.
Az EBRD tájékoztatása szerint a szarkofág tervezésében és felépítésében részes vállalati konzorcium az előzetes felmérés alapján arra a következtetésre jutott, hogy az építményt tartó acélív korróziója hosszabb távon veszélyeztetheti a szarkofág biztonságosságát, és 2030-ig el kell végezni a védőlétesítmény teljes körű helyreállítását.
A bank szerint a javítási munkálatok legalább 500 millió euróba, azaz közel 200 milliárd forintba kerülnek majd.
Az ICCA adományozói közé tartozik az Európai Unió, Franciaország, Norvégia, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Belgium, Olaszország, valamint egy műszaki együttműködési alap, amelyet Tajvan és az EBRD közösen hozott létre.
A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú, 2016-ra elkészült acélszarkofág építésének fő finanszírozója az EBRD volt. A londoni bank saját forrásból 715 millió eurót, nemzetközi társfinanszírozók bevonásával további 2,5 milliárd eurót folyósított az egykori atomerőmű leszerelésére, a védőpajzs felépítésére és a térség biztonságossá tételére.
(Forrás: MTI)
Ez is érdekelhet:
A csernobili takarítómunkások gyerekei a DNS-ükben hordozzák az atomerőmű-katasztrófát
A sugárvédelem nemcsak a jelenről szól, hanem a következő generációkról is.
Csernobil továbbra is vérfagyasztó látványt nyújt
Az egykor 46 ezer fős Pripjaty ma már mondhatni szellemvárossá vált.
Csernobil legkísértetiesebb arcát mutatja meg egy francia fotós
Garantált a libabőr.
