Nem egy posztapokaliptikus sci-fi új fejezetét olvasod, hanem a nagyon is karcos valóságot: hivatalosan is megerősítették, hogy a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát borító gigantikus acélkupola már nem szuperál úgy, ahogy kellene.
Megvan az a brutális mérnöki csoda, amit 2019-ben toltak rá a felrobbant csernobili reaktor romjaira? A hatalmas, 36 ezer tonnás acélszörnyetegnek elvileg száz évig kellett volna garantálnia, hogy ami bent van, az bent is maradjon. A tervekbe azonban hiba csúszott, pontosabban egy drón csapódott bele. A Rakéta.hu cikke szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálata egyértelműen kimondta, hogy a szerkezet elveszítette elsődleges biztonsági funkcióját.
Mi történt pontosan?
Még februárban érte találat a létesítményt, de a teljes kárfelmérés eredményei mostanra álltak össze. Egy dróntámadás következtében (amit az ukránok szerint az oroszok követtek el, Moszkva pedig tagad) egy méretes lyuk keletkezett a kupola külső burkolatán. A becsapódás után tűz ütött ki, ami tovább rontott a helyzeten, tönkretéve az acélszerkezet borítását.
Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója nem kertelt: odalett a védőburok szigetelőképessége. Ez magyarul annyit tesz, hogy a pajzs, amit 1,5 milliárd euróból raktak össze a világ legjobb mérnökei, jelen állapotában nem nyújt teljes védelmet a sugárzás kijutása ellen.
A jó hír (mert azért az is van)
Mielőtt mindenki a Geiger-számlálója után kapkodna: nincs közvetlen katasztrófavész. A NAÜ jelentése szerint a szerkezet teherhordó elemei épek maradtak, tehát nem kell attól tartani, hogy a gigantikus hangár holnap reggel ráomlik a 4-es blokk maradványaira. A megfigyelőrendszerek is működnek, és bár a szigetelés sérült, a helyzet stabil.
A javítás azonban nem lesz egy egyszerű. Bár végeztek átmeneti foltozásokat a tetőn, a teljes helyreállítás elengedhetetlen, ha nem akarjuk, hogy a szerkezet tovább romoljon. A kupolát eredetileg arra tervezték, hogy elszigetelje a régi, 1986-ban épült, mára már omladozó betonszarkofágot és a benne lévő radioaktív sugárzást. Most viszont a védőpajzs maga is védelemre szorul.
Az eset elég komoly emlékeztető arra, hogy egy háborús zóna közepén még a legmodernebb technológia sem életbiztosítás – főleg, ha nukleáris hulladékról van szó.
Ez is érdekelhet:

