Nem most történt, csak az elmélet új.

A Merkúr a Naprendszer legbelső és egyben legkisebb bolygója, ugyanakkor a hozzáhasonló Föld-típusú bolygók (Vénusz, Föld, Mars) közül ennek az égitestnek legnagyobb a vasmagja, amely átmérőjének 80%-a. A kutatókat már jó ideje foglalkoztatja a dolog, hogyan is lehetséges ez, a Yale és a Michigani Egyetemek asztrofizikusainak most előálltak egy új elmélettel:

Feltételezésük szerint életének első 100 millió évében, vagyis mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy több ezer kilométer átmérőjű valamivel ütközött a bolygó, aminek hatására külső rétege, az úgynevezett köpenye egyszerűen felrobbant. Az utána maradó porfelhő pedig nem hullt vissza a Merkúr felszínére, mert a Nap felső atmoszférájából kilökődő napszél – ami akkor a mainál akár százszor is erősebb lehetett – egyszerűen elfújta, vagyis így nem épülhetett vissza a bolygóba.

Úgy gondolják, mindez egy millió év alatt mehetett végbe, az elszálló Merkúr-törmelék pedig akár a Vénuszhoz, de még a Földhöz is eljuthatott.

(Forrás: newscientist.com, Index, fotó: NASA)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Vagány nők a magasban: így hasított a Wizz Air nőnapi járata 

120 nap alatt, kézzel épített fel egy csúszdás-medencés lakóházat két férfi

Miért éppen ma van a matematika leghíresebb számának a napja?

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Hétvégén indul az F1-szezon. Követed az idei bajnokságot?
26% Persze, nagyon várom már a futamokat.
14% Többnyire igen, megpróbálok minél inkább képben lenni.
17% Ha belefutok, belenézek egy-két futamba.
43% Nem érdekel az F1.