Elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra a magyarok többsége – derült WWF Magyarország reprezentatív kutatásából. Ennek van pozitív oldala is: felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra.

A WWF Magyarország többek között azt vizsgálta, hogyan viszonyul a városi magyar lakosság a természet- és környezetvédelemhez. Kiderült, hogy a magyarok nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerülhető legyen a környezeti katasztrófa.

A kutatás szerint a lakosság nagy része az egyéni felelősségvállalás helyett a felülről érkező megoldásokat szorgalmazná. A megkérdezettek

• 49 százaléka a globális összefogást sürgeti: ők úgy gondolják, az egyes emberek már kevesek a környezeti katasztrófa elkerüléséhez, és világméretű összefogásra lenne szükség a kormányok és vállalatok részéről
• 36 százaléka tartja csak kulcsnak az egyéni felelősségvállalást: szerintük, ha minden ember csökkentené a saját fogyasztását és környezettudatosan élne, visszafordíthatók lennének a mai káros folyamatok
• 11 százaléka szerint már nem tehetünk semmit, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát
• 5 százaléka pedig csak riogatásnak gondolja a klímaváltozást.

A WWF Magyarország kutatásában arra is kereste a választ, hogy a magyarok életük mely területén szándékoznak fenntarthatóbban élni, vagy akár már aktívan tesznek-e is ezért. Az eredmény:

• 65 százalék jelenleg is takarékoskodik a vízzel,
• 80 százalék továbbra is kevesebb vizet szándékozik fogyasztani, vagy a jövőben tervezik meghozni ezt a döntést,
• 74 százalék szeretné kerülni az eldobható műanyagok használatát,
• 59 százalék már kerüli az egyszer használatos műanyagokat,
• 40 százalék részesíti előnyben a helyi előállítású termékeket,
• 64 százalék pedig továbbra is fenntartaná, vagy ha eddig nem tette, akkor elkezdené a helyi termékeket fogyasztani,
• 77 százalék szeretné minimalizálni a kidobott élelmiszer mennyiségét,
• 53 százalék már most is igyekszik kerülni az élelmiszerhulladékot.

A közlekedésről:

• a megkérdezettek 59 százaléka szeretne tömegközlekedéssel vagy kerékpárral munkába járni,
• 28 százalék tényleg tömegközlekedik vagy bringázik a mindennapokban,
• 54 százaléka kevesebbet autózna,
• 18 százalék tényleg kevesebbet is autózik.

Mindez azt mutatja, hogy egyelőre többen vannak, akik még nem vezették be életükbe az egyes fenntartható szokásokat, viszont ez szándékukban áll a jövőben – vagyis tisztában vannak azzal, hogy ez szükséges lépés a saját életük és a környezetük szempontjából egyaránt.

A kutatás arra is rávilágít, hogy az emberek az életmódjukba sikeresen beépített változtatásokat hajlandók is megtartani és tartósan alkalmazni a későbbiekben.

Az aktuális és fontos problémák közül a legfontosabbak közé került többek között

• a műanyagszennyezés csökkentése,
• a globális felmelegedés lassítása,
• a természet védelme,
• a klímaváltozás hatásainak és a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentése,
• az élelmiszerpazarlás visszaszorítása,
• a folyók és tavak állapotának megőrzése,
• az erdők fenntartható használata.

Míg a magyarok a szegénység csökkentését a legfontosabb problémának ítélik, az aktualitását nem érzik. A legfontosabbnak és legaktuálisabbnak ítélt problémák közé bekerült egy új kihívás is, ami a legfontosabb problémák között nem szerepel: ez az őshonos magyar állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme.

A kutatás a WWF Magyarország megbízásából 2019-ben készült 500 fő megkérdezésével, reprezentatív mintán, a magyarországi 18–59 éves városi lakosság körében.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: WWF Magyarország, MTI)