Mi, magyarok csak 43 éve dolgozunk annyit, amennyit Amerikában dolgoztak a munkások 98 évvel ezelőtt.

Manapság teljesen természetesnek vesszük – legalábbis azok, akik általános munkarendben dolgoznak –, hogy hétfőtől péntekig robotolunk, és a hétvégén pihenünk. Ez azonban nem mindig volt így. A két hétvégi pihenőnap egy relatíve modern találmány, bevezetése pedig hosszú történelmi és társadalmi fejlődés eredménye, ami több tényező (és most ideértjük a munkásmozgalmak és a szakszervezetek harcait is) és személy közreműködésével valósulhatott meg.

A heti két pihenőnap (szombat és vasárnap) általános elfogadásában például egy igazi nagykapitalista, az autóipar, a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik úttörőjének számító Henry Ford is jelentős szerepet játszott azzal, hogy 1926-ban önként – tehát állami kényszer nélkül – bevezette az ötnapos, összesen 40 órás munkahét koncepcióját a Ford Motor Company gyárainál, miközben nem csökkentette a munkásai bérét.

Az amerikai üzletember lépése igazán önzetlen, emberbaráti lépésnek tűnhet, de a háttérben más szándékok is meghúzódhattak, például a vásárlásra ösztönzés. A munkások ugyanis a pihenőnapokon nemcsak feltöltődhetnek – hogy aztán hétfőtől péntekig teljes erőbedobással dolgozhassanak –, de több idejük maradt a pénzköltésre is (például vehetnek egy általuk gyártott autót). Persze a költekezés biztosítja a pénz folyamatos körforgását, azaz ez tartja állandó mozgásban a gazdaságot.

Henry Ford egy Ford T-modell mellett – az autó páratlan népszerűségnek örvendett a konstrukció egyszerűsége, célszerűsége, de főleg a megfizethetősége miatt, 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta a Ford Motor Company

A Ford által bevezetett heti ötnapos összesen negyvenórás munkahét más iparágakban is hamar népszerűvé vált, nem sokkal később pedig az Egyesült Államok hivatalosan is bevezette ezt a rendszert (többek között azzal a céllal, hogy enyhítse a nagy gazdasági világválság okozta munkanélküliséget).

A kétnapos hétvége az 1940-es évektől kezdődően terjedt el világszerte, Kanadában és Nagy-Britanniában 1955-ben vált általánossá, Európa nagy részébe pedig az 1970-es évekre „érkezett meg” a 40 órás munkahét. Magyarországon például csak a Kádár-korszakban, az 1981 áprilisában hozott kormányrendelet rendelkezett az ötnapos munkahétről, amit fokozatosan vezettek be – ekkor a heti munkaidő még 42 óra volt, 1984-ben csökkentették 40-re (1951-ben vezették be a 48 órás, 1967 és 1975 között a 44 órás munkahetet), vagyis

mi, magyarok 43 éve dolgozunk annyit, amennyit Ford gyárában dolgoztak a munkások 98 évvel ezelőtt.

(Forrás: BBC, Portfólió, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Ezeket ették Jézus és tanítványai az utolsó vacsorán

Két régész utánajárt, mi volt a menü Jézus elfogatását és keresztre feszítését megelőző estén, azaz az utolsó vacsorán.

A világ leghosszabb ideig tartó forgalmi dugója 12 napig tartott

A közlekedési káosz miatt egy nagy parkolóvá vált a kínai gyorsforgalmi út, ahol különálló gazdaság is kialakult.

Van egy hatalmas gyémántbánya, ami képes beszippantani a felette elrepülő helikoptereket

Még az űrből is lehet látni a Mirnij gyémántbányát, amely hozzájárult a Szovjetunió újjáépítéséhez.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés