• A Honor 4X egy nagyon jó kis középkategóriás telefon.

  • Hatalmas kijelzővel.

  • Olcsón.

  • De ha csak egy napig lett volna nálam, most egyáltalán nem ezt mondanám.

Amikor tavaly ősszel először hallottam a Honor 6-ról, azt gondoltam, hogy a bivalyerős telefon valószínűleg egy ügyes csali a Huawei részéről, amivel szépen beültetik az emberek fejébe az új márkát, aztán jöhetnek a drágább telefonok, amikkel már profitot is lehet termelni. Nem így történt, hiszen azóta megjött Magyarországra a Honor 3C és Honor 4X is, amelyekkel a Honornak nagyjából sikerült is lefednie a középkategóriától a csúcstelefonokig terjedő piacot, miközben a telefonjaik még mindig nagyon olcsók és még mindig nagyon jók. Akkor hurrá?

Igen, hurrá, de majd később. A Honor 4X ugyanis nem indított nálam túl fényesen, az első benyomásom nagyjából ugyanaz volt, mint amikor először láttam a Walking Deadet vagy a Törtetőket, vagyis

A Walking Dead első részén például simán elaludtam, a Törtetőknél meg egyszerűen nem értettem, hogy mit lehet kihozni egy olyan sorozatból, amiben egytől-egyig mindenki faszfej, és hát a meglehetősen látványtalan, műanyag borítású telefonról sem az jutott eszembe elsőre, hogy mennyire megváltozna az életem, ha minden nap egy ilyet használhatnék.

Tud annyit, mint egy Galaxy S4

A félreértések elkerülése végett: később kiderült, hogy mindkét sorozat hatalmas királyság, és nagyjából ugyanez igaz a telefonra is. Hogy ez elsőre nem jött át, abban talán az is közrejátszott, hogy az előző telefon, amit teszteltem a világverő Samsung Galaxy S6 Edge volt, egy ilyen szépség után kézbe venni a Honor 4X-et pedig nagyjából olyan, mintha életedben először úgy próbálnál rá a Boci csokira, hogy előtte egy hónapig Svájcban éltél.

A telefon teljesítménye nagyjából a két évvel ezelőtt kiadott csúcskategóriás telefonok szintjén mozog, mint amilyen a Samsung Galaxy S4, az LG G2 vagy HTC One. Ezek a telefonok mára szépen belenemesedtek a középkategóriába, de azért még mindig rendesen oda tudnak csapni, főleg, hogy az androidos telefonok nem igazán "húznak" egy bizonyos szint felett, vagyis nagyon nehezen tudják megmutatni a bennük rejlő erőt.

Túladagolt kijelző

Az azért elég sok helyen tetten érhető, hogy nem egy kétéves telefonról van szó, például az LTE-támogatásban, a dual SIM-ben, a 4.0-ás Bluetooth-ban és persze elsősorban a hatalmas, 5,5 colos kijelzőben, amivel a Honor 4X két éve még igazi ufónak számított volna. Kínában ez ma már annyira a mindennapok része, hogy Pekigben úgy vágják utánad az utcán a nagy kijelzőt, mint máshol a szórólapot, de itthon azért még mindig meg kell becsülni, ha egy nem csúcskategóriás teló ilyen mennyiségű kijelző-túladagolásban szenved.

Képminőség szempontjából egyébként egy nagyjából átlagosnak mondható telefont kapunk, az 1280x720-as felbontás és a 320 ppi pixelsűrűség ebben a kategóriában simán vállalható, a betekintési szögek oldalról rendben vannak (felülről és alulról már kevésbé, de ez meg kit érdekel), és az IPS technológia színekben is hozza amit kell, bár kontrasztban, élénkségben azért nem veszi fel a versenyt mondjuk egy LG-vel.

Nem végzi egy csatornában

Az ekkora telefonoknál mindig felmerül a kérdés, hogy vajon be fogom-e ejteni az első csatornába, miközben az értesítési panelt próbálom elérni az ujjam hegyével, ennek megfelelően a Honor 4X-et az első napokban kizárólag két kézzel voltam hajlandó megfogni. Aztán néhány nap után valahogy úgy alakult, hogy anélkül, hogy észrevettem volna, átváltottam egy kézre, és ezután ez így is maradt, ráadásul ehhez a kifejezetten egykezes funkciókat sem kellett bevetnem, mint az ikonok és a billentyűzet oldalra rendezése.

De milyen érzés használni a Honor 4X-et? Egy szóban összefoglalva: jó. A felhasználói felület a Huaweiknél megszokott Emotion UI kicsit módosított változata, amely továbbra is nagyon letisztult, továbbra is nagyon főmenütlen, és továbbra is nélkülöz szinte minden fölöslges alkalmazást. Erre mondjuk szükség is van, mert az alapból sem túl bőséges, 8 GB-os tárhelynek a telefon alapból lecsípi majdnem a felét, így ha nem rakunk a telóba SD-kártyát, mindössze 4 GB-ból kell gazdálkodnunk.

Használható funkciók

Ez rendszeres karbantartással azért nem megoldhatatlan feladat, amiben a zseniális Telefonkezelő lesz segítségünkre, amellyel nagyon áttekinthetően takaríthatjuk, gyorsíthatjuk, energiatakarékosíthatjuk a telefonunkat, szűrhetjük a hívásokat, értesítéseket, adatforgalmat, mindent.

És végre kapunk gesztusirányítást is, amelyek között megtaláljuk az LG-knél megszokott két koppintásos kijelző-ébresztést, és egy nagyon ötletes rajz funkciót is, amellyel a lezárt képernyőre különböző betűket rajzolva indíthatjuk a legfontosabb alkalmazásokat.

A 13 megapixeles kameráról olyan nagyon sok mondanivalóm nincsen, hiszen a képek alapján bárki el tudja dönteni, hogy szerinte jó képeket csinál-e a Honor 4X, vagy nem. Szerintem a kontraszt és a színmélység lehetne kicsit izmosabb is, de egy középkategóriás telefonhoz képest a képminőség nagyon rendben van, és végül is ez a lényeg, mert a kontrasztot és a színmélységet Photoshoppal utólag is fel lehet javítani. A kamera kezelő alkalmazás lehetne kicsit egyszerűbb, de ha valakit csak ez zavar, az a Google Playben kedvére válogathat az ingyenes, egyszerűbb kamera alkalmazások között.

Jó akksi, jó telefon

Jó hír a végére: a telefon 3000 mAh-os akkumulátora igazi túlélőművésszé teszi a Honor 4X-et, amin full HD filmeket hét órán keresztül darálhatunk, automatikus fényerővel pedig akár 10-11 órát is netezhetünk. A legjobban a WWE Immortals verekedős játékkal sikerült megizzasztani a telót, ami négy óra alatt lecsapolja az akksit, de itt már tényleg csak arra mentem, hogy találjak egy olyan játékot, ami viszonylag ártalmas az üzemidőre (az Asphalt 8 például több mint négy és fél órát bírt).

A Honor 4X-ről a kezdeti bizalmatlanság után kiderült, hogy egy egészen használható telefon, ami simán tud annyit, mint a két generációval korábbi Samsung Galaxy S4 vagy LG G2, sőt, néhány dologban még be is előzi az egykori csúcskategóriás készülékeket. Emiatt a 4X akár 80 ezer forint körüli áron is elfogadható vételnek számítana, a várható 66 ezer forint körüli árcédulával viszont igazi árbajnok, így akinek a telefon kinézete másodlagos, mindenképpen jó üzletet köt vele.

Oprendszer: Android 4.4.2

CPU: nyolcmagos, 1,2 GHz-es HiSilicon Kirin 620

GPU: Mali-450 MP

RAM: 2 GB

Kijelző: 5,5 colos, 1280x720 pixel felbontású IPS kijelző, 320 ppi pixelsűrűséggel

Kamera: 13 MP (4160x3120), és 5,1 MP-es másodlagos

Tárhely: 8 GB (amiből 3,7 GB használható szabadon)

Akksi: 3000 mAh

Méret: 152,9 x 77,2 x 8,7 mm

Tömeg: 165 gramm

És ezt olvastad már?
Egy professzor elárulta, mi az egyetlen dolog, amit semmiképp se csinálj aszteroidabecsapódáskor