A kísérlet a gyógyászat, a robotika és a videójátékok hasznára is lehet.
Kapu Tibor immár a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodik, ahol a tervek szerint összesen tizennégy napot fog tölteni, az ottléte alatt pedig mintegy hatvan tudományos kísérletet végez el együtt az Axiom–4 legénységével. A magyar űrhajós többek között egy új nyomkövetési módszert is vizsgál majd a HUNOR program keretében:
A HUNOR IMU-DRS (IMU – Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján.
Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék.
A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.
A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy, speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja. A kísérlet első fázisában Kapu Tibor ezzel a bizonyos mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat, amiket ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket, majd a második fázisban megkísérelik a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni.
Az algoritmus más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk.
A magyar kutatóűrhajós által vizsgált szenzorokat a gyógyászatban, a robotikában és a videójátékokban is alkalmazzák majd, de a Nemzetközi Űrállomás szempontjából is hasznos lehet, ugyanis a tervek szerint a kutatás folytatásaként egy miniatűr, kézi és automata irányításra is képes űrdrónt szeretnének később felküldeni, ami az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget.
(Forrás: HUNOR, MTI, fotó: Kapu Tibor)
Ez is érdekelhet: