Az új ismeret hatalmas áttörésnek számít.
Mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt az univerzum jóval sűrűbb és forróbb volt, majd nagymértékben tágulni kezdett, ezt a folyamatot hívják ősrobbanásnak. Ez a gyors tágulás részecskéket, atomokat, csillagokat, galaxisokat és a ma ismert életet hozta létre, a részletek azonban máig ismeretlenek.
A Koppenhágai Egyetem szakemberei tanulmányozták a kvark-gluon plazma (QGP) nevű anyagot*, amely az ősrobbanás első mikroszekundumában létezett, az eredményeink pedig arról árulkodnak, hogyan formálódott a plazma az univerzum korai szakaszában:
* A plazma, amely kvarkokból és gluonokból állt, az univerzum forró tágulásának hatására szétvált. A kvarkok darabjai ugyanis úgynevezett hadronokká álltak össze. Egy hadron három kvarkkal protont alkot, mely az atommagok része.
„Ezek az atommagok a Földet, a minket és a körülöttünk lévő univerzumot alkotó építőelemek” – idézte a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének professzorát, You Zhou-t az EurekAlert.com tudományos portál.
A QGP jelen volt az ősrobbanás első 0,000001. másodpercében, majd ezután a tágulás miatt eltűnt. A genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC) segítségével a kutatók képesek voltak a történelemnek ezen első anyagát újra megalkotni és visszakövetni, mi történt vele.
Az ütköztető csaknem fénysebességgel ütközteti össze a plazma ionjait. Ennek segítségével láthatjuk, hogyan alakult a QGP az atomok magjává és az élet építőkövévé.
A hadronütköztető révén a kutatók egy algoritmust is kifejlesztettek, amely lehetővé teszi egyidejűleg minden eddiginél több részecske együttes tágulásának elemzését.
Az eredmények szerint a QGP kezdetben folyékony állapotú volt, majd alakját folyamatosan változtatta.
A szakemberek hosszú időn át úgy vélték, hogy a plazma gáz formában létezett, az új eredmények szerint azonban a QGP folyékony halmazállapotú volt és a vízhez hasonló puha, sima textúrával rendelkezett.
„Az általunk szolgáltatott új információ az, hogy a plazma idővel megváltoztatta alakját, ami nagyon meglepő és minden ismert anyagtól eltérő” – mondta Zhou.
Bár ez kis részletnek tűnik, egy lépéssel közelebb enged az ősrobbanás rejtélyének megfejtéséhez és annak megértéséhez, hogyan formálódott az univerzum az első mikroszekundumban. A kutatóknak húsz évbe telt, mire rájöttek, hogy a kvark-gluon plazma folyékony volt, mielőtt hadronokká és az élet építőkövévé alakult. Ezért az új ismeret a plazma örökké változó viselkedéséről hatalmas áttörésnek számít.
A tudósok eredményeikről a Physics Letters B című tudományos lapban számoltak be.
Eközben...
Olyan nyomra bukkantak a Marson, ami arra utalhat, hogy élet lehetett a vörös bolygón
A vörös bolygón 2012 óta munkálkodó Curiosity roverének köszönhetően.
(Forrás: MTI, fotó: Getty Images)
