Hideg volt, de azért nem vészesen – legalábbis globálisan nézve.

Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, mennyire volt hideg a jégkorszak legfagyosabb időszakában, amikor hatalmas jégtömegek borították Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa és Ázsia nagy részét, az eredmény pedig meg is született:

Bizonyos régiók sokkal hűvösebbek voltak, mint a globális átlag. A sarkvidékek jóval hidegebbek lehettek, mint a trópusok, az Északi-sarkvidék hőmérséklete 14 fokkal volt alacsonyabb, mint a világátlag. De például Alaszka középső területe akkoriban nem volt olyan hideg, mint ma, így a jégkorszaki ember számára viszonylag jó területnek bizonyult a letelepedésre.

Ennek megállapításához a szakértők a számításaikat zooplanktonok (állati planktonok) apró kövületeinek kémiai vizsgálatára, valamint más típusú planktonok fennmaradt zsírszerkezetének elemzésére alapozták. Ezek a planktonok a vízhőmérséklet változásának hatására maguk is változnak. Az így kapott információt aztán belehelyezték a klímamodell-szimulációkba, melyek segítségével aztán ki tudták számolni az átlagos globális hőmérsékletet.

A tanulmány vezető szerzője és az Arizonai Egyetem paleoklimatológusa, Jessica Tierney szerint ez azért is fontos, mert a múltbéli klímajellemzőkről szóló ismeretek informálnak egyedül arról, mi történik valójában, amikor a Föld nagy mértékben lehűl vagy felmelegszik. Így pedig jobban meg tudjuk határozni, mire számíthatunk a jövőben.

(Forrás: Reuters, MTI, fotó: Getty Images)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.