A világ kobaltkészletének csaknem fele az afrikai országban található. A kobaltot az elektromos autókat hajtó lítiumion-akkumulátorok előállításához használják. Kongó nem épp a világ leggazdagabb országa. Hol lehet a hiba?
Az elmúlt 50 évben jelentősen megnőtt a kereslet az elektromos készülékek iránt, a modern elektronikai eszközök és az elektromos autók megjelenése ezt a folyamatot pedig csak tovább pörgette. Hogy ezek az eszközök működni tudjanak, rengeteg akkumulátorra van szükség. A lítium-ionos akkumulátorok terjedése miatt az emberiség minden eddiginél több kobaltot bányászik, a kobalt ugyanis az alapja a jelenleg legelterjedtebb technológiának.
A Föld kobaltkészletének csaknem fele a Kongó Demokratikus Köztársaság területén található. Az afriakai ország mintegy 3,4 millió metrikus tonna kobalt tetején ül.
Alapesetben azt gondolná az ember, ha egy ország egy világon egyedülálló természeti kinccsel rendelkezik, akkor az ott élők valamilyen módon profitálni tudnak ebből a helyzetből. A Marvel képregényeiből ismert afrikai országot, Wakandát a vibránium nevű anyag gazdaggá, mi több: egyenesen a legfejlettebb országgá tette.
A valóságban nem egészen ez történt, Kongóból nem lett Wakanda.
Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika egyik legnépesebb országa és mintegy a legszegényebb is. Sokan azt gondolják, hogy Kongó a világ egyik leggazdagabb országa, mivel elképesztő mennyiségű természeti kinccsel, többek között kobalttal is rendelkezik. A valóság ezzel szemben az, hogy Kongóban négy emberbl három mindössze napi 1,9 dollárból él, ez átszámítva kevesebb mint 550 forintot jelent.
Becslések szerint Kongó legalább 24 ezer milliárd dollár értékű nyersanyaggal rendelkezik, az ország lakossága mégis elképesztő szegénységben él. A munkások nem meggazdagodnak a bányászatból, hanem rövid időn belül meghalnak, mivel a rossz körülmények miatt súlyos betegségek alakulnak ki náluk. A bányászok sokszor mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgoznak a bányákban, a tüdejük megtelik porral, sokan kapnak fémmérgezést. Sokszor kénytelenek dupla műszakban dolgozni, hogy el tudják tartani magukat.
A kongói bányákra vonatkozó szabályok betartatása és a büntetések végrehajtásának teljes hiánya miatt ma már lényegéban haláliparról beszélhetünk.
A New Yorkernek egy környékbeli bányász elmondta, hogy a havi 25 dolláros bérleti díjait alig tudja kifizetni, miközben a kobalt értéke egyre csak emelkedik. Az említett munkás jelenleg több cégnél is dolgozik, hogy el tudja tartani magát és a családját. Az amerikai lapnak gyerekmunkások is megszólaltak, akik nem tudták pontosan megmondani, hogy mikor és mit ettek utoljára. A műszakvezetők sokszor étvágycsökkentő szereket és különböző pörgető drogokat adnak a bányászoknak, hogy jobban bírják a munkát, kevesebb szünetet kelljen tartani.
Az elmúlt időszakban Kongóban is megjelent a kínai tőke, a kommunista államhoz tartozó vállalatok elkezdték felvásárolni a környékbeli bányákat, majd megkezdték az alapvető munkavédelmi szabályozások bevezetését. Sajnos ennek ellenére nem jelenthető ki, hogy mostantól minden rendben van az országban, mivel a bányászat mély nyomot hagyott a társadalmon és magán a környezeten is.
Nagyon sok időre lesz szükség a károk rendbetételéhez, a bányák okozta szennyezés hatalmas földterületeket tett lakhatatlanná, az érintett részekhez tartozó vizek mérgezővé váltak. A lakosság nagy része az egészségüket féltve elhagyták ezeket a területeket.
Kongóban folyamatosan jelentős katonai készültség van, hogy a felháborodott és elkeseredett bányászok ne kezdjenek fosztogatásba vagy hogy ne tegyenek kárt az elképesztő sok pénzt csináló bányákban.
Az elektromos autóipar legnagyobb szereplője, a Tesla már többször is ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy hamarosan elkezdenek átállni a lítium-ionról egy másfajta technológiára, mivel látják, hogy a kobalt bányászata súlyos hatással van a környezetre és nem utolsósorban a kongói emberekre.
Felhasznált források:
Kiemelt kép: Getty Images