Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A létesítmény nyitva áll majd az amerikaiak előtt is.

Oroszország és Kína hétfőn megvitatta az űrkutatásban, egyebek között egy tudományos holdbázis lehetséges létrehozásában folytatott együttműködés kérdéseit – jelentette ki Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űripari vállalat vezérigazgatója a Komszomolszkaja Pravda rádióban (rég írtunk le ilyen szép mondatot).

Rogozin szerint a videokonferencián a felek megállapodtak, hogy elkezdik elképzeléseik egyeztetését a Holdon létrehozandó bázisról. Mint mondta, a létesítmény nyitva áll mindenki, így az amerikaiak előtt is, mellesleg megvádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a Hold meghódítását célzó programját a NATO alapelveihez hasonló módon kívánja megvalósítani: „a saját programjukra nem nemzetköziként tekintenek, Amerika mindenek felett áll, mindenki másnak csak segítenie és fizetnie kell. Őszintén szólva, számunkra egy ilyen programban nem érdekes a részvétel."

Rogozin úgy vélekedett, hogy

  • az emberiségnek a távoli világűr felé megindult mozgása megállíthatatlan;
  • az ehhez szükséges technológiákat a Holdon kell kidolgozni;
  • a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére a Roszkoszmosz és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA között „baráti” a viszony;
  • az amerikai szankciók célja egyebek között az, hogy monopóliumot biztosítsanak az amerikai cégek számára a kereskedelmi indítások piacán.

Donald Trump amerikai elnök április elején rendeletet adott ki az erőforrások kereskedelmi kitermeléséről a Holdon és más égitesteken, ennek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt: „a világűr az emberi tevékenység jogilag és fizikailag egyedülálló területe, és az Egyesült Államok nem tekinti ezt globális köztulajdonnak”:

A dokumentum szerint

Az Egyesült Államok ösztönözni kívánja állami és magánszereplők ennek érdekében végzett tevékenységének nemzetközi támogatását. Az elnöki rendelet rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről az ENSZ-közgyűlés által 1979-ben elfogadott megállapodást, amelyet egyébként sem írt alá. Elismeri viszont a világűr kutatásáról és felhasználásáról szóló 1967-es egyezményt.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.