Ezt pedig azt is jelenti, hogy nem a szárazföldi területeken alakulhattak ki az első ökoszisztémák.
Hatalmas szárazföldi területek nélküli vízivilág lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt, ezt állapították meg az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatán alapuló tanulmányban.
A két szakember még 2018-ban gyűjtött be több mint 100 kőzetmintát a Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található, az archaikumból való kéregből, majd azokban az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak – előbbi nehezebb, utóbbi könnyebb atom – arányát vizsgálták.
A kutatók arra jutottak, hogy a 3,2 milliárd évvel ezelőtti óceánvízben a mainál egy csipetnyivel több volt az oxigén 18-as izotópjából.
A szakemberek szerint az eltérés a kontinensekkel magyarázható. A jelenkor hatalmas összefüggő szárazföldi területeit ugyanis agyagban gazdag termőtalaj borítja, amely – egyenlőtlen eloszlásban – felveszi a vízből a nehezebb oxigénizotópokat.
Az eredmények alapján azt feltételezik a szakértők, hogy az ősi óceánvízben azért volt magasabb az oxigén 18-as izotópjának mennyisége, mert egyszerűen nem voltak agyagban gazdag kontinensek, amelyek kiszívták volna azt a vízből, vagyis
3,2 milliárd évvel ezelőtt vízivilág lehetett a Föld.
Wing szerint ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem emelkedtek ki apró, mikrokontinensek az óceánból, „csupán nem gondoljuk, hogy olyan globális kiterjedésű szárazföldi területek formálódtak, mint amilyeneket ma látunk”.
Az eredmények azért is merőben érdekesek, mert ezek alapján a
„kontinensek és tengerszint feletti szárazföldi területek nélkül az óceán lehetett az egyetlen hely, ahol az első ökoszisztémák kialakulhattak”.
(Forrás: colorado.edu, MTI, fotó: colorado.edu, nyitókép: Getty Images)