Irigyeljük is, meg nem is.
Irigyeljük, mert Madeira különlegesen mesés sziget, de reptere az egyik legnehezebben megközelíthető Európában. A pilóták kizárólag külön vizsgával és megfelelő szimulátoros gyakorlattal vihetnek oda járatot. A speciális megközelítés, a folyamatosan változó irányú óceáni szelek gyakran adják fel a leckét a személyzetnek. A megközelítés ezúttal a 23-as irányból történik, ami azt jelenti, hogy a repülés utolsó perceiben kell behelyezkedni a rövid végső egyenesre. A másik irányból való bejövetel még munkásabb és izgalmasabb. Maderián jellemzőek az átstartolások, a változó irányú szél miatt gyakran előfordul, hogy a repülőgépek valósággal átlebegnek a pálya földet érési zónája felett. Ezúttal az időjárás kegyes volt a járat személyzetéhez és utasaihoz. A felvételt értelemszerűen egy pilóta készítette, és adta át a Légiközlekedési Kulturális Központnak.
A madeirai repülőtér futópályát a kilencvenes években úgy tudták csak meghosszabbítani, hogy egy több száz méteres szakaszt cölöpökre építettek a part fölé. Erről ez a videó szól: