Ezzel pedig sikerült reprodukálni az ősrobbanás utáni Univerzumot.
Az univerzum születése utáni közvetlen pillanatokban – az ősrobbanás utáni első milliomod másodpercben – minden olyan forró és sűrű volt, hogy sem az atomok vagy az atommagok, sem pedig építőköveik, a protonok és neutronok nem tudtak kialakulni, ekkor az úgynevezett kvark-gluon plazma töltötte ki az alakulóban lévő világegyetemet. Egy nagyszabású kísérlet során ennek a hőmérsékletét sikerült megmérni a valaha legforróbb anyag létrehozásával, ami
a Nap 15 millió Celsius-fokos középpontjánál mintegy 220 ezerszer forróbb volt, vagyis elért a körülbelül 3,3 billió Celsius-fokot.
A kísérletet a Brookhaven Nemzeti Laboratórium Relativisztikus Nehézion-ütköztetőjében (RHIC), a STAR (Solenoidal Tracker at RHIC) detektorban végezték, ahol a kutatók arany atommagokat ütköztetnek közel fénysebességgel, aminek következtében a benne lévő protonok és neutronok „szétesnek”, így hozva létre egy nagyon rövid időre ezt az ősi anyagállapot, a kvark-gluon plazmát. A kutatók ezt az apró, villanásnyi pillanatot azért próbálják megfigyelni, hogy minél többet megtudjanak arról, hogyan alakult az ősrobbanás utáni forró „kozmikus levesből” az a világ, amiben ma élünk.
A kutatásnak magyar vonatkozása is van: az ELTE fizikusai – Nagy Márton, Kincses Dániel és hallgatóik – hosszú ideje aktívan részt vesznek a STAR-kísérlet adatgyűjtésében és elemzésében, különösen a femtoszkópiai vizsgálatok területén.
(Forrás: MTI, fotó: NASA)
Ez is érdekelhet:
Hatalmas kozmikus detonációt figyeltek meg, ami képes lenne bolygók légkörét is elsöpörni
Ez segíthet abban, hogy hatékonyabban keressük meg azokat az exobolygókat, ahol valóban kialakulhatott élet.
Egyre ígéretesebb jelöltnek tűnik a földön kívüli élet keresésében a Szaturnusz egyik holdja
A Szaturnusz egyik jeges holdja, az Enceladus egyre ígéretesebb jelöltnek tűnik a földön kívüli élet keresésében.
145 fényévre tőlünk megfigyelték a pusztítást, ami a Földre és a Naprendszerre vár
Nagyjából ötmilliárd év múlva a Föld is arra a sorsra a jut, amit most sikerült megfigyelni.
