Még a mi szervezetünk sem úszhatja meg az emberi műanyagszennyezést.

Nem mondunk új dolgot azzal, hogy a mikro- és nanoműanyagok a világ minden területén szennyezik a környezetet. Míg azonban az állatoknál a kutatások már összekapcsolták a szennyezettséget a terméketlenséggel, gyulladásokkal és rákbetegségekkel, addig az emberi egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen.

Mintegy 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy átlagos ember az élete során

Ez úgy két nagy méretű kukának megfelelő mennyiség.

Egy új, amerikai tanulmány most viszont megerősítette azt a szomorú tényt, hogy mi sem kerülhetjük el, hogy műanyagszennyezettek legyünk, ugyanis olyan megállapításokra jutott, hogy...

  • Már az emberi szervek is nagy arányban szennyezettek mikroműanyaggal – mind a 47 vizsgált mintában találtak mikro- és nanoműanyagot.
  • A szennyezésnek leginkább kitett szervek a tüdő, a máj, a vesék, ugyanis ezek szűrik vagy gyűjtik össze a részecskéket.
  • Különböző típusú műanyagösszetevőt találtak például a műanyagzacskók előállításához használt polietilént és a palackokban alkalmazott polietilén-tereftalátokat (PET).
  • Mind a 47 emberi mintában jelen volt a biszfenol-A (BPA), amely az élelmiszerek csomagolásában kap szerepet.

A kutatócsoport tagja és az Arizonai Állami Egyetem PhD-hallgatója, Varun Kelkar szerint ez több mint komoly dolog:

„Nem akarunk ijesztgetni, de aggasztó, hogy ezek a természetes úton nem lebomló anyagok, amelyek mindenütt jelen vannak, bekerülhetnek és felhalmozódhatnak az emberi szövetekben, és nem tudjuk, milyen lehetséges hatásuk van az egészségre.”

A kutató hozzátette, „ha pontosabb képet kapunk arról, mi van a szövetekben, epidemiológiai vizsgálatokat végezhetünk, hogy felmérjük a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatását”.

(Forrás: The Guardian, MTI, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában