Nagyobb baj, hogy már beszűrődött a szárazföldi táplálékláncba is.
Az olaszországi Sienai Egyetem kutatócsoportja a déli-óceáni György király-szigeten gyűjtött apró élőlényeket (egy mohával és zuzmóval borított szigetelőanyag-darabról), majd meglepetésre(?) infravörös képalkotó technológiával polisztirolszemcséket (ez a szigetelő alapanyaga) találtak ugróvillások tápcsatornájában.
Ez pedig az első alkalom, hogy mikroműanyag-szemcséket találtak a Déli-sarkvidék szárazföldjén élő mikroorganizmusokban.
A Biology Letters tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői szerint az ugróvillások szokásos táplálékuk – ami általában zuzmó és mikroalgák – fogyasztása közben eszik meg a műanyagszemcséket. Ebből pedig vészjósló következtetést vont le a Sienai Egyetem kutatója. Elisa Bergami:
a bélrendszerükben talált szemcsék arra utalnak, hogy a mikroműanyag-szennyezés már „mélyen” beszűrődött az emberi világtól távol eső antarktiszi szárazföldi táplálékláncba, ugyanis ha ezekbe a fajokba már bekerült a mikroműanyag, akkor ott lehet a talajban és bejuthatott az ugróvillásokat fogyasztó ragadozók, az atkák szervezetébe is.
Noha az óceánok műanyagszennyezését régóta vizsgálják, keveset tudni arról, hogy mennyi mikroműanyag található a déli-sarkvidéki szárazföldön.
A kutatók szerint a kutatóbázisok, a katonai létesítmények és a turisták a Déli-Shetland-szigetek részét képező György király-szigetet „az Antarktisz egyik legszennyezettebb régiójává tették”.
Kéjgázzal szennyezik a környezetüket a pingvinek az Antarktiszon
A pingvineket tanulmányozó kutatók kissé bódult állapotba is kerültek.
(Forrás: MTI, forrás: Getty Images)
