Nagyobb baj, hogy már beszűrődött a szárazföldi táplálékláncba is.

Az olaszországi Sienai Egyetem kutatócsoportja a déli-óceáni György király-szigeten gyűjtött apró élőlényeket (egy mohával és zuzmóval borított szigetelőanyag-darabról), majd meglepetésre(?) infravörös képalkotó technológiával polisztirolszemcséket (ez a szigetelő alapanyaga) találtak ugróvillások tápcsatornájában.

Ez pedig az első alkalom, hogy mikroműanyag-szemcséket találtak a Déli-sarkvidék szárazföldjén élő mikroorganizmusokban.

A Biology Letters tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői szerint az ugróvillások szokásos táplálékuk – ami általában zuzmó és mikroalgák –  fogyasztása közben eszik meg a műanyagszemcséket. Ebből pedig vészjósló következtetést vont le a Sienai Egyetem kutatója. Elisa Bergami:

a bélrendszerükben talált szemcsék arra utalnak, hogy a mikroműanyag-szennyezés már „mélyen” beszűrődött az emberi világtól távol eső antarktiszi szárazföldi táplálékláncba, ugyanis ha ezekbe a fajokba már bekerült a mikroműanyag, akkor ott lehet a talajban és bejuthatott az ugróvillásokat fogyasztó ragadozók, az atkák szervezetébe is.

Noha az óceánok műanyagszennyezését régóta vizsgálják, keveset tudni arról, hogy mennyi mikroműanyag található a déli-sarkvidéki szárazföldön.

A kutatók szerint a kutatóbázisok, a katonai létesítmények és a turisták a Déli-Shetland-szigetek részét képező György király-szigetet „az Antarktisz egyik legszennyezettebb régiójává tették”.

Kéjgázzal szennyezik a környezetüket a pingvinek az Antarktiszon

A pingvineket tanulmányozó kutatók kissé bódult állapotba is kerültek.

(Forrás: MTI, forrás: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Így néz ki egy rejtett galaxis a Földtől 11 millió fényévre

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

További cikkeink a témában