A radioaktivitás felfedezője nagy árat fizetett a tudományos eredményeiért.
Maria Salomea Skłodowska-Curie lengyel fizikus és kémikus a radioaktivitás egyik úttörő kutatója volt: 1903-ban fizikai Nobel-díjat kapott Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva, majd 1911-ben egymaga érdemelte ki a kémiai Nobel-díjat.
Marie Curie volt a Sorbonne első női professzora, a polónium és a rádium felfedezője. Kétszeres díjazottként nem csoda, hogy decens kis oldala van a Nobel-díj hivatalos honlapján, ahol a pályafutása a kísérletei mellett, az utolsó bekezdésben egy különös-szomorú tényt mondanak el: 1934-ben, 66 évesen, aplasztikus vérszegénységben halt meg, miután a munkája miatt évekig sugárzásnak volt kitéve – akkoriban még nem tudtak a radioaktív sugárzás veszélyes hatásairól.
Marie Curie néhány jegyzetfüzete még mindig annyira radioaktív (és még 1500 évig az lesz), hogy a mai napig ólomdobozokban tárolják őket.
A professzornő halálát szinte biztosan a káros sugárzás okozta, elvégre a legkisebb elővigyázat nélkül dolgozott a radioaktív anyagokkal; a kezén rádium okozta égésnyomokat találtak.
Bár 1934-ben a sceaux-i temetőben, a férje mellé helyezték el, végső nyugalomra a párizsi Panthéonban leltek, ahová 1995-ben szállították át a testüket a munkájuk iránti tiszteletből.
(Forrás: Nobelprize.org, fotók: GettyImages)
Ez is érdekelhet:
Nők, akiknek sokat köszönhet a világ
A nőknek rengeteget köszönhetünk: például az életünket. Meg a fagyigépet, a kávéfiltert, az eldonható pelankát, a golyóálló mellényt...
Az életükkel fizettek a világító számlapokért a rádiumlányok
A főnökeik ajánlására a női dolgozók zöme a nyelvével nyálazta a rádiumtól ragyogó ecsetet, voltak, akik a körmüket és az ajkuk is kifestették a mérgező anyaggal.
Sztálin esküvői tortájától Európa legmagasabb felhőkarcolójáig
Kis Polski és Guns n' Roses, Sztálin és Lewandowski, menő hotelek és lehengerlő ünnepi fények – bejártuk a decemberi Varsót.
